Európa a fogyatékosok jogaiért

Yes, we can!  – hangzott el többször is az Európai Siketek Szövetségének (EUD) éves rendes közgyűlésén. A négynapos konferencia célja, hogy workshopokon és szemináriumokon keresztül ültesse át a közelmúltban elfogadott, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezményt.

Akik nem élnek valamilyen fogyatékossággal, azok el sem tudják képzelni, hogy mennyire igazságtalan a világ. Hiszen egy sérült ember számára az olyan egyszerű feladatok is, mint a bevásárlás, vagy egy egyszerű segítségkérés is komoly nehézséget okozhat.

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) szervezésében megvalósuló rendezvényen az ilyen és ehhez hasonló problémákra szeretnék felhívni a figyelmet. Cél a siket szervezetek érdekérvényesítő képességének fokozása és speciális nyelvük elismertetése valamennyi tagállamban.

Magyarország élen jár ezen az úton, hiszen azon túl, hogy hazánk volt a világon az első állam, mely mind az ENSZ Egyezményt, mind a jegyzőkönyvet ratifikálta, már Alaptörvényében is a magyar kultúra részeként deklarálja a jelnyelvet – hívta fel a figyelmet köszöntőjében Kósa Ádám, Európai Parlamenti képviselő, a SINOSZ elnöke. A szakember emlékeztette a megjelenteket, hogy szervezetük több évtizedes álma valósult meg a jelnyelv-törvény elfogadásával. Megfelelő felkészültséggel, stratégiával és támogatással el lehet indulni azon az úton, melynek fontos állomása az idén általunk megrendezett konferencia is, ahol lehetőséget kapnak a tagállamok a tapasztalatcserére.

A rendezvény a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatását élvezi, így a kormány képviseletében Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár köszöntötte a meghívott vendégeket. A fogyatékos személyek jogairól szóló törvény, a fogyatékosságügyi ENSZ Egyezmény ratifikálása  és az Országos Fogyatékosügyi Program után a fogyatékosságügyi jogalkotásban immár negyedik alkalommal fordult elő, hogy 2009. november 9-én az Országgyűlés “egyhangúlag” szavazott – emlékeztetett az államtitkár. Azt is hozzátette, hogy rendkívül nagy előrelépés volt Kósa Ádám Európai Parlamenti mandátuma, valamit az, hogy 2010-től már a magyar Országgyűlésben is van siket képviselő, Tapolczai Gergely személyében.

Az előadásokból kiderült az is, hogy a jelnyelvi törvény gyakorlati megvalósításából nem csupán a hallássérültek tudnak majd profitálni, hiszen például a feliratozott műsorok elterjedésével az –  egyébként európai viszonylatban katasztrofális – olvasási készséget is fejlesztheti a fogyatékossággal nem élők körében is.

A jelnyelv önálló nyelvként történő elismerésének több hozadéka is van, hiszen mára már a szülő eldöntheti, hogy hallássérült gyermeke kétnyelvű, vagy hangzó oktatást kapjon – tudta meg a Családháló Bernáth Ildikó, fogyatékosságügyi miniszteri biztostól. Mint mondta, a törvény azt is biztosítja, hogy ha egy siket önkormányzati, vagy országgyűlési képviselő lesz, bármilyen kommunikációs eszközt igénybe vehessen.

Yes, we can! – hangzik a sorok közül, illetve csupán látjuk, de nem vagyunk képesek dekódolni kezük mozgását. Ők viszont megértik egymás mozdulatait távolról is, mi pedig csodálattal nézzük azt a különleges nyelvet, melyet bárki elsajátíthat. Közülünk kevesen veszik a fáradtságot, nekik viszont ez az egyetlen lehetőségük, hogy anyanyelvükön kifejezzék magukat.
 

Fotó: Flickr, L. Marie