Fűrész Tünde: érték az atipikus foglalkoztatás

Bár a családpolitikai intézkedések révén egyre nő a gyermekvállalási hajlandóság, a másik oldalon a munkáltatók még idegenkednek az atipikus foglalkoztatási formáktól, márpedig ez nagy érték az édesanyák számára. Többek közt ezek népszerűsítését is célozza a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) – mondta Fűrész Tünde elnök a Rádió Orienten.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.

Az idei évben jött létre az Emmi háttérintézményeként a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), amelynek célja, hogy kutatásokkal, elemzésekkel, hatásvizsgálatokkal és nemzetközi tevékenységekkel támogassák a hazai család-és népesedéspolitikát. Mint azt Fűrész Tünde elmondta, bár az elmúlt 8 évben a különböző anyagi támogatásoknak – adókedvezmény, családi otthonteremtési kedvezmény – köszönhetően megnőtt a házasságkötések és a gyermekvállalások száma, még mindig van hova fejlődni és nemcsak anyagi, de lelki támogatást is biztosítani kell a családoknak.

A családok negyede nagycsaládos

„Az elmúlt 8 év azt mutatja, hogy jó irányba haladunk, hiszen jelenleg 100 párnak 149 gyermeke születik átlagosan, tehát a termékenységi mutató 1,49-es. Ugyanakkor az a cél, hogy 2030-ra elérjük a 2,1-es mutatót, ami azt jelenti, hogy átlagosan minden párnak két gyermeke szülessen” – emelte ki az intézet elnöke. 2010 óta a házasságkötések száma majdnem 50 százalékkal, a születések száma 1,4 százalékkal növekedett.

Mint mondta, az elmúlt időszakban megvizsgálták a CSOK-ot igénybevevők körét, az adatokból pedig az derült ki, hogy 90 ezer család 45 ezer gyermek vállalására tett ígéretet.

A legtöbben 30-40 éves koruk között veszik igénybe a támogatást, egyharmad arányban vannak 30 év alattiak és kevesebben a 40 év fölöttiek. A szerződéskötők 11 százaléka vállal kizárólag előre gyermeket, 34 százalékuk egy, 32 százalékuk két gyermekkel rendelkezik és 25 százalékuk nagycsaládos, vagyis három vagy annál több gyermeket nevel.

Legnagyobb arányban kisvárosokban (36 százalék), majd falvakban (32 százalék) vették igénybe a CSOk-ot, ezt követik a megyei jogú városok (22 százalék), és az összes szerződés 9 százalékát kötötték Budapesten.

Az elmúlt 8 év adatait vizsgálva megállapítható, hogy növekszik a nagycsaládos lét presztízse és a nagycsaládosok aránya is ‒ hangsúlyozta Fűrész Tünde.

A bejegyzés folytatásához kattints.