Génmódosított embriók – januártól legális lesz?
A brit parlament jövőre legalizálhatja az úgynevezett csíravonal-terápiát, vagyis azt az eljárást, amely során a a spermiumokban, vagy a petesejtben lévő géneket megváltoztatják. Az így születendő, genetikailag módosított babákat úgy “hoznák létre”, hogy esetükben kizárt legyen néhány újszülöttkori halálos betegség megjelenése. Ezeknek a gyerekeknek gyakorlatilag két anyjuk és egy apjuk lesz.
A brit parlament jövőre legalizálhatja az úgynevezett csíravonal-terápiát, vagyis azt az eljárást, amely során a a spermiumokban, vagy a petesejtben lévő géneket megváltoztatják. Az így születendő, genetikailag módosított babákat úgy “hoznák létre”, hogy esetükben kizárt legyen néhány újszülöttkori halálos betegség megjelenése. Ezeknek a gyerekeknek gyakorlatilag két anyjuk és egy apjuk lesz.
A módszer támogatói szerint a petesejtek, illetve az embriók genetikai manipulációja olyan párok számára is lehetővé teszi a gyermekvállalást, akik korábban nagy traumákat éltek át, mert az édesanya valamilyen genetikai rendellenesség miatt rendszeresen elvetélt, vagy elvesztette éppen csak megszületett kisbabáját. A kritikusok azonban úgy vélik, nagyon veszélyes dolog az élet szentségével ilyen módon játszani, különösen azért, mert a következmények beláthatatlanok a jövő generációira nézve.
A csíravonal-terápia a legtöbb országban tiltott cselekedet, mivel a folyamat során többek között akár arra is lehetőség van, hogy “megrendeljék” a születendő babák szem-vagy hajszínét. Az újszülöttek halálát okozó leggyakoribb betegségek az izmokat, az agyat, a szívet és az emésztőrendszert érintik.
A legtöbb esetben a betegségért a mitokondriumok DNS-ei tehetők felelőssé. Az életet is veszélyeztető egészségügyi állapot nagyjából minden 6500 babából egyet érint. Azoknak a nőknek, akik a beteg mitokondriumokat hordozzák, gyakran kell kényszerűségből úgy dönteniük, hogy a kockázat miatt inkább soha nem szülnek gyereket.
A Newcastle Egyetem tudósai olyan technikát fejlesztenek ki, amely segítségével a várhatóan az anya betegséget hordozó mitokondriumokat egy másik nőtő származó petesejt egészséges mitokondriumaira cserélik ki. A sikeres mitokondrium-csere több generáción át törölné azt a programot, amely a fent említett genetikai rendellenességet okozta, s eközben lehetővé tenné sok-sok szülő számára, hogy olyan gyermekük szülessen, akik genetikailag az övék. Természetesen minden ilyen módon születendő gyermek magában hordoz valamennyit a petesejtet adományozó nő DNS-éből, de ez nem befolyásolja külsejét, vagy személyiségét.
Az eljárás jelenleg Nagy-Britanniában is tiltott, de a törvény tartalmaz egy olyan részt, amelynek segítségével könnyedén megváltoztatható a helyzet. Ha a brit parlament megszavazza a legalizálást, a módszer jövő év elejére törvényessé válik. Ugyanakkor, még ha legalizálják is a csíravonal-terápiát, nem valószínű, hogy a kezelések azonnal megkezdődnek, mivel a módszer biztonságosságának tesztelését hosszas, akár öt évig is tartó eljárás előzheti meg.
A Klinikai Embriológusok Szervezete a parlament gyors döntésében reménykedik, hogy a genetikai rendellenességet hordozó szülők minél hamarabb részesülhessenek a csíravonal-terápia előnyeiből. Ugyanakkor az egyik, a módszert ellenző csoport vezetője, Dr. David King úgy fogalmazott, az a pozitívum, hogy egy anya az eljárással a saját genetikai készletét – a betegséget hordozó rész kivételével – örökítheti a gyermekre eltörpül amellett a tény mellett, hogy milyen kockázatokkal járhat a módszer.
