Gondod van a szolgáltatóval?

A hírközlésben és távközlésben működő szolgáltatókkal szemben fontos fogyasztóvédelmi szabályok védenek bennünket. Ezek azonban mit sem érnek, hogyha saját magunk nem vagyunk tisztában alapvető jogainkkal. Cikkünkben a változó szabályok néhány fontos szempontját igyekeztünk bemutatni.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. május 15. szabo.daniel

A hírközlésben és távközlésben működő szolgáltatókkal szemben fontos fogyasztóvédelmi szabályok védenek bennünket. Ezek azonban mit sem érnek, hogyha saját magunk nem vagyunk tisztában alapvető jogainkkal. Cikkünkben a változó szabályok néhány fontos szempontját igyekeztünk bemutatni.


Az internet, a kábeltévé, a mobilinternet vagy az okostelefonok mindennapi életünk részévé váltak és ezzel párhuzamosan mind több és több szolgáltatóval kerülünk kapcsolatba. Az elektronikus hírközlésben és távközlésben működő cégek szolgáltatási tevékenységüket szigorú fogyasztóvédelmi szabályok között folytathatják, az állam igyekszik jogszabályokkal védeni bennünket, mivel az ügyfelek és a hatalmas vállalatok nincsenek „egy súlycsoportban”, hogyha jogaik érvényesítésének képességét nézzük.

Ezeket a fogyasztóvédelmi szabályokat ugyanakkor saját magunknak is ismernünk kell ahhoz, hogy maradéktalanul élni tudjunk velük, hiszen minden szerződéskötésnél vagy ügyletnél nem állhat mellettünk egy hivatalnok. A szabályok érvényesítése így egyfelől saját jól felfogott érdekünk, másfelől fontos közérdek is, amely rákényszeríti a szolgáltatókat a játékszabályok tiszteletben tartására.

Cikkünkben néhány fontos szabályt gyűjtöttünk össze, amelyre a változó fogyasztóvédelmi jogszabályok mellett manapság különösen érdemes odafigyelnünk, amikor elektronikus hírközlési szolgáltatást veszünk igénybe.

A szerződéskötési feltételek kapcsán fontos tudni, hogy minden szolgáltatói szerződésnek két része van, az általános (ÁFSZ) és egyedi szerződési feltételek. Az egyedi rész általában a szerződő félre vonatkozó személyes adatokat tartalmazza, a lényeg inkább az ÁFSZ-ben található. A szerződéskötéskor elvileg mindkettőt tudomásul vesszük, a gyakorlatban azonban ez ritkán történik meg. Ám az ÁFSZ megismerése lehet a kulcs a jövőbeni problémák elkerülésére, így a saját érdekünkben fontos lenne ezeket a lehetőségeink szerint megismerni. Jó tudni, hogy ezeket a feltételeket a tartalomjegyzékkel ellátva kötelezően minden szolgáltatónak elérhetővé kell tennie valamilyen formában, általában a szolgáltató honlapján. Érdemes ezt átolvasni, és ha esetleg nem értenénk valamit, merjünk kérdezni, ugyanis az új szabályok értelmében, a szolgáltató köteles kérésre erről felvilágosítást adni.

A szolgáltatói szerződést határozott és határozatlan időre köthetjük. A határozott idő általában 1 vagy 2 év szokott lenni, és többnyire ehhez kapcsolódnak a mobil vagy kábelszolgáltatások különböző hűségakciói is. A szerződést nem kell feltétlenül írásba foglalni, telefonon is megköthetjük azt az ajánlat kifejezett elfogadásával, vagy ráutaló magatartással, ha például a telefon menürendszerének segítségével kötünk szerződést. Ebben az esetben el is állhatunk a szerződéstől 5 napon belül, ha a szolgáltatás nyújtása nem kezdődött meg, illetve a szolgáltatók feltételei között megtalálhatjuk az egyéb elállások következményeit.

A szerződéskötésen kívül arra is oda kell figyelni, hogy egészen pontosan milyen csomagot rendelünk. Vannak olyan – főleg mobiltelefon – szolgáltatások, amelyeket akár azáltal is megrendeltnek tekintenek, hogyha megadjuk a telefonszámunkat. Az új jogszabály ezeket az eseteket is szigorúan szabályozza, mert olyan szolgáltatásért, amit nem rendeltünk meg kifejezetten, nem követelhetnek tőlünk díjat. Ebben az esetben is fontos azonban jogaink érvényesítése, mert ha már az elején hagyjuk magunkat, akkor később már sokkal nehezebben reklamálhatunk.

Végül fontos tudni, hogy a hibabejelentésre vonatkozó szabályok is változtak. A hibabejelentéstől számított 48 órán belül a szolgáltatónak ki kell vizsgálni a hibát, annak eredményéről tájékoztatnia kell az ügyfelet és egy ez év júliusában életbe lépő új szabály alapján a hibabejelentés és elhárítás közötti idő nem haladhatja meg a 72 órát.
A témáról bővebben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapján lehet olvasni, ahol konkrét problémákhoz is segítséget tudnak nyújtani.