Gyermekeink veszélyben – öngyilkosság, mint központi kérdés

Ebben az évben fájdalmasan megnőtt az öngyilkossági gondolatokkal hozzánk fordulók megkereséseinek a száma – hívta fel a figyelmet lapunknak Reményiné Csekeő Borbála, a Kék Vonal Alapítvány szakmai vezető helyettese.

Míg 2010-ben az egész év alatt 72 beszélgetés témája volt az öngyilkosság, addig ez a szám 2011-ben az év első nyolc hónapjában 107. Megdöbbentő számadatok, a tendencia pedig beszédes. Az alapítvány munkatársa ezzel kapcsolatosan elmondta, rengeteg tizenéves telefonál vagy keresi meg őket egy akut krízis közepén, egy súlyos veszteség után vagy a serdülőkori depresszió tüneteivel küzdve. Ezekben a beszélgetésekben sokszor elhangzik a sóhaj: már arra is gondoltam jobb lenne nem élnem – fogalmazott Reményiné Csekeő Borbála, aki szerint ezeket a segélykiáltásokat mindig komolyan kell venni, nem szabad elengedni a fülünk mellett vagy bagatellizálni.

Magyarázatképpen hozzátette: rengeteg öngyilkosságot elkövető fiatal figyelmezteti korábban környezetét arról, mire készül, de a családi, baráti körben sokszor süket fülekre talál, így az öngyilkossági gondolatokkal küzdő tinédzserek sok esetben elszigetelődnek a környezetüktől. Mint mondta, elsősorban azt érzik: nem érti meg őket senki, nem tudják megosztani a kínzó gondolataikat másokkal. Figyelmük beszűkül, a korábbi tevékenységeiktől elfordulnak; van, hogy szinte kizárólag a halál gondolatával foglalkoznak. Ilyenkor sokukban van igény rá, hogy valaki olyannal beszéljenek erről, aki komolyan veszi a szándékukat, aki hasonlóan érez, és nem lebeszélni akarja, hanem inkább bátorítja őket, esetleg segít is abban, hogy megtegyék, amire készülnek – jegyezte meg a szakmai vezető helyettes. A XXI. században pedig már nem szükséges a személyes kontaktus, a web könnyen ad arra lehetőséget, hogy lelki társakra akadjanak, hiszen megannyi közösségi oldal, chatszoba és fórum létezik, ahol a hasonló gondokkal küzdő fiatalok egymásra találnak. Akit ilyenkor „beszippant” egy ilyen internetes közösség, nehezebben jut el segítő szakemberekhez – figyelmeztet Reményiné Csekeő Borbála. Véleménye szerint esetükben különösen megnőhet az olyan alacsony küszöbű szolgáltatások szerepe, mint a lelki segélytelefonok, és az olyan honlapoké, ahol az öngyilkossági módszerekre vonatkozó tippek helyett valódi segítséget, konzultációs lehetőséget találnak.

Elméletét alátámasztja a kutatás néhány adata is, mely szerint 2011 legjellemzőbb tendenciája az online megkeresések számának emelkedése volt. Míg 2010-ben összesen 59 chatbeszélgetést folytatott az alapítvány honlapján keresztül (a szolgáltatás áprilisban indult), addig 2011-ben augusztus végéig már 295-öt. A chatelés ugyanis a tizenévesek kedvelt kommunikációs formája, és még a telefonnál is nagyobb anonimitást biztosít. Könnyebb egy kínos kérdést feltenni vagy egy súlyos családi tabut megtörve segítséget kérni, ha még a hangunk is rejtve maradhat.