Gyermekeinkben a jövő – beszámoló a konferenciáról

Hollós Szilvia, az Európai Gyermekek Szövetsége Egyesület elnöke, az esemény házigazdája köszöntő beszédében elmondta, hogy az esemény céljai volt többek között felhívni a figyelmet gyermeki jogok fontosságára; a gyermekek saját jogaiknak hiányos ismeretére; megismertetni és elfogadtatni a gyermekek jogait a felnőttek még szélesebb körével; segíteni a gyermekeket saját jogaik gyakorlásában; segíteni a gyermekek jogainak fokozott figyelembe vételét, szélesebb körben való betartását; e jogok kapcsán megteremteni egy újabb szakmai egyeztetési lehetőséget, valamint fokozni a gyermekekkel foglalkozó szakemberek közös és hatékony kommunikációját.

Beneda Attila, az Emmi  család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint jó úton vagyunk, hiszen ez a konferencia ahogy a többi számos gyermekjogokkal foglalkozó program is sokkal erősebben jeleníti meg a témát a közéletben és a médiában, mint korábban. Gratulációját fejezte ki a konferencia szervezőinek, hozzátéve: az előadói kör kellően széles ahhoz, hogy a minden  gyermekjogokkal kapcsolatos kérdéskör le legyen fedve, jól át legyen beszélve és olyan következtetéseket lehessen levonni, amelyek valóban segítik az előrelépést ezen a téren. Hozzátette: az Emmi is igyekszik a maga módján – az államigazgatásban, a közigazgatásban és a jogalkotásban – a gyermekjogok helyzeten tevékenyen javítani. Ennek eredményeként említette például az intergált jogvédelmi szolgálatként működő Országos Betegjogi Ellátottjogi Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) létrehozását, illetve jónéhány jogalkotást, ami szorosan összefügg a gyermekjoggal, mint például a nevelőszülői hálózat kiterjesztése, az örökbefogadás egyszerűsítése (jog a lakhatáshoz), ingyenes érkezés kiterjesztése (jog az étkezéshez), felmenő rendszerben ingyenes tankönyvek (jog a tanuláshoz). Kiemelte: legkomolyabb teendőik megkeresni az aggasztó demográfiai mutatók okait, például azt, hogy a kívánt gyermekeknek miért csak a fele születik meg (jog a megszületéshez). A gyermekek legfőbb joga az, hogy boldogak legyenek; aki ebben segíti őket, a legtöbbet teszi értük – zárta beszédét.

Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke üzenetét Dr. Szikszay Júlia, főosztályvezető tolmácsolta. Kiemelte: kiszolgáltatott és sérülékeny csoportosról van, szó, akik plusz figyelmet érdemelnek. A NAIH ezt  a panaszügyek kivizsgálásán, a hivatalból indított eljárásokon túl tudatosító kampányok indításával, kiadványokkal és mindenféle projektekben való részvétellel teszi, emellett kiemelt feladatának tekinti, hogy a gyermekeket felkészítse a digitális világra, egyrészt közvetlenül, másrészt az értük felelős, őket nevelők segítségével. Hozzátette: céljuk az, hogy a gyermekek ne csak ügyesen bánjanak az eszközökkel, hanem tudatosan éljenek velük, és elsajátítsák azt a felelősségteljes viselkedési formát, tudatosságot, amire nagy szükség van. Minden életkorban megvan a sajátos tanulási folyamata, és ha ezek rosszul rögzülnek vagy kimaradnak, nagyon komoly gondot tudnak okozni, mind az enyém, mint a család életében, és adott esetben társadalmi szinten is – folytatta. Hangsúlyozta: jelenleg az internetes kommunikációt a gyerekek még csak helyzetjelentésre használják, nem feltétlenül valós érzelmeket és értékeket közvetítenek ezen keresztül. Viselkedési szabályaikat az eszköz alakítja ki, és erre valaki vagy érzékeny vagy nem. A felnőtteknek kell tehát érzékenyíteni őket. A tudatos és természetes internethasználat a személyes jelenlét kiegészítésére és a valós ismeretszerzésre kellene, hogy irányuljon, de sajnos egyelőre nem ez a helyzet – fejtette ki. Elmondása szerint megalapozott tapasztalatunk, hogy a felkészítést nem lehet elég korán kezdeni, hiszen a személyiségi joghoz való jog mindenkit megilletnek, ahogy a veszélyek is mindenkit elérnek. A digitális eszközhasználat is egyre jobban csúszik korban lefele: a kisbaba ma már olyan környezetbe születik bele, ahol az eszközhasználat a mindennapi élet része, sok helyen túlzott súllyal – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: amíg egy kamasz esetében az önálló döntéshozatalra való felkészítésen van a hangsúly, a 10 év alattiak kisgyermeknél a védelem az elsőrangú ; ezért érdemes súlyozni. Emlékeztetett: jövő év májusától életbe lép és alkalmazandó az új Európai Uniós adatvédelmi rendelet, amely a felügyelő hatóságokat kifejezetten és közvetlenül ruházza fel a gyermekek védelmére irányuló feladatokkal.

Dr. Székely László, alapvető jogok biztosa elmondta: a hivatalhoz nagyjából 9000 panasz érkezik évente, amelyre 100 szakképzett jogász munkáját jelenti. A gyermeket érintő panaszokat jelentős része rendszerszintű problémákra mutat rá – emelte ki. Nagyon összetett, nagyon bonyolult jogszabály anyagot kell elképzelni, ahol óramű pontosságú szerkezeteknek kell együttműködni – tette hozzá, a panaszok pedig rögtön kimutatják a diszfunkciókat, diszkrepanciákat. Szerinte november 20 egy jeles nap, a ENSZ gyermekjogi egyezményének elfogadásának napja 28 évvel ezelőtt egy kegyelmi pillanat volt. Véleménye szerint ez a leguniverzálisabb egyezmény a nemzetközi jog területén, azonban a végrehajtásával kapcsolatban számos teendője van számos tagországnak, néhány fontos szereplő még nem ratifikálta. kiemelte: fontos, hogy a jogok kézzelfoghatóak, számonkérhetőek legyenek. A gyermekjogok nem azért vannak, hogy évente felakasszuk a karácsonyfára, hanem azért, mert ezek fogják meghatározni a jövő generáció életminőségét, abban a világban fogunk élni, amilyen világot biztosítunk a gyermekeinknek.

Békés Gáspár, a a Független Diákparlament kommunikációs koordinátora a konferencia címe kapcsán elmondta: nem mindegy, hogy kik és milyen jövőt képzelnek el a gyermekek számára. Szerinte az oktatásban elmaradt a rendszerváltás, mind a tananyagot illetőn – az nem tud alkalmazkodni a XXI. századhoz – , mind az iskolai viszonyokat illetően – amelyek antidemokratikusak, figyelmen kívül hagyja a diákok véleményét. Véleménye szerint továbbra is a több száz éves, autoriter módon szerveződő, poroszos iskolában kell az interneten pár kattintással elérhető lexikális tudás magolniuk a diákoknak, akik így gyakran a felnőtteket meghaladó terheltségnek vannak kitéve, és a jelenben szükséges kompetenciaalapú kihívásoknak nem tudnak megfelelni. Az oktatáspolitika alakítói még soha nem vették figyelembe a diákok véleményét, ahogy a szervezet demokratikus úton összegyűjtött, megalapozott szakmai javaslatait sem – emelte ki. Ezek a hagyományok nem képezhetik részét a jövő Magyarországának – hangsúlyozta, hozzátéve: a demokratikus szemlélet három alappillére: a diákok részvétele az oktatáspolitika kialakításában, a hatékony és igazságos jogorvoslat lehetősége és a valódi érdekképviselet, erős jogosítványokkal. Amíg az oktatás nem lesz demokratikus, addig nem lehet demokratikus a társadalom sem – zárta beszédét.

Dr. Herczog Mária ENSZ Gyermekjogi Bizottság korábbi tagja, a Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelkedően Közhasznú Egyesület elnöke a gyermekjogok magyarországi érvényesüléséről tartott előadást, melynek fő üzenete az volt: gyermekeinkben van nemcsak a jövőnk, a nem a jelenünk is. Részletesen ismertette az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának működési mechanizmusát: minden részes állam ötévenként jelentést nyújt be a Bizottságnak (Magyarország következő alkalommal fog); a civil szervezetek alternatív (árnyék) jelentést készítenek, melyet bizottsági konzultáció követ először a gyerekekkel és a civilekkel – zárt ajtók mögött – majd a kormány képviselőivel; ezek alapján készülnek a záró észrevételek, ajánlások, végül a monitorozás, utánkövetés. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár Magyarország korán ratifikálta és a belső jog részévé tette a Gyermekjogi Egyezményt,  hiányzik a nemzeti akcióterv, az elkülönített, gyermekekre szánt költségvetés, hiányzik az összehangolt, átfogó szakpolitika kialakítása, nincsenek részletes statisztikák. Megjegyezte: egy olyan csúcsminisztérium, mint az Emmi, megfelelő lenne erre. Hozzátette: szükség volna egy koordináló, monitorozó szervezetre, amely folyamatosan figyelné a gyermekjogok érvényesítését szektorokon és szakmákon átívelő módon, feltárva és elhárítva a jogérvényesülés akadályait. Fontos lenne továbbá a szakemberképzés megerősítése, a szakemberek támogatása, integrált, segítő szemlélet kialakítása, megfelelő erőforrások biztosítása – folytatta. Szükség lenne növelni az erőfeszítéseket a gyermeki jogok megismertetése terén, mind a szakemberek, mind a gyerekek és szüleik, valamint a közvélemény körében, az Egyezményről illetve a Fakultatív jegyzőkönyvekről is – emelte ki, hozzátéve: a gyerekeket be kellene vonni minden őket érintő kérdés megvitatásába, véleményüket figyelembe kellene venni.

A 2014. évi zárójelentéssel kapcsolatban elmondta, hogy a Bizottság aggodalmát fejezi ki a tankötelezettség korhatárának leszállítása, a sok helyen hiányzó minimális feltételek, az óvodai túlzsúfoltság és az iskolák gyenge felszereltsége, a területi egyenlőtlenségek miatt; valamint javasolta az etnikai kisebbségekhez tartozók – különösen a roma gyerekek, a fogyatékos, menekült, migráns, kíséret nélküli, gyerekekkel – szembeni diszkrimináció, kirekesztés megszüntetését, az integrált oktatás általánossá tételét. További kívánatos intézkedésként fogalmazta meg a gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatások megerősítését, a megelőzés, a korai segítség fontosságát,  a családból való – anyagi okból, szolgáltatás hiányában történő – kiemelések elkerülését, az ENSZ alternatív gondozásra vonatkozó irányelveinek, valamint az EU hasonló útmutatásainak követését, a diszkrimináció elkerülését – kiemelten a roma és fogyatékos gyerekek esetében –, a gyermekvédelmi szakellátásban (intézményekben) élő gyerekek családba helyezését, a kiterjedt család, nevelőszülők támogatását, a hazagondozás – a rendszer elhagyására való felkészítés fontosságát. Fejlesztésre szoruló területként említette a kapcsolódó egészségügyi szolgáltatásokhoz – szexuális felvilágosítás, tinédzser terhesség, mentális egészség, bababarát kórházak – való egyenlő esélyű hozzáférést, az ellátás minőségének növelését; a családon belüli, intézményi erőszak, szexuális kizsákmányolás, emberkereskedelem (gyerekprostitúció) kezelését, csökkentését, az áldozatok segítését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Bizottság aggodalmát fejezte ki a büntethetőségi korhatár leszállítása miatt és javasolta a módosítást, a gyerekek előzetesben tarthatósága, és a kis súlyú cselekmények esetén is súlyos büntetések kiszabhatósága miatt, felhívva a figyelmet az elterelés, resztoratív technikák, pszichológiai segítség sokkal kiterjedtebb alkalmazásának szükségességére, ahogy az áldozatok és tanúk támogatásának fontosságára is. Végül tájékoztatott arról, hogy a következő jelentést 2019 november 5.-ig kell benyújtani az Gyermekjogi Egyezmény végrehajtásáról; valamint arról, hogy Magyarország még nem írta alá és nem ratifikálta a gyerekek panaszmechanizmusát biztosító Fakultatív Jegyzőkönyvet.