Gyermekek után járó pótszabadság

Július 1-től új Munka Törvénykönyv lépett hatályba (2012. évi I. törvény), amely – remélhetőleg – hosszú távon szabályozza a gyermekek után járó pótszabadság kérdését is. Cikkünkben igyekszünk összefoglalni, hogy kik és milyen szabadságra lesznek jogosultak a jövőben.

A 2012. július 1-jén hatályba lépő új törvénykönyv megőrzi a gyermekek után járó pótszabadság intézményét és világosan szabályozza, hogy ennek igénybevételére mind a két szülő jogosult. Szülőnek minősül a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, valamint az ezekkel együtt élő házastárs, továbbá, aki háztartásában élő gyermeket örökbe kíván fogadni és az ez irányú eljárást már elindította. Szülőnek minősül ezen felül a gyám, a nevelő- és helyettes szülő is. Gyermeknek pedig az tekinthető, aki a családi támogatások tekintetében is nevelt, vagy gondozott gyermek.

A munkavállalónak a tizenhat éven aluli gyermekek után jár a pótszabadság, amely egy gyermek esetében két, kettő gyermek után négy, ennél több gyereknél pedig hét munkanapot jelent. A pótszabadság fogyatékkal élő gyermek esetén további két munkanappal kiegészül. Az apáknak továbbra is jár öt nap szabadság a szülést követő második hónap végéig, amelyet akkor vehetnek igénybe, amikor igénylik, ezt a munkáltató köteles tiszteletben tartani. Itt változást az jelent viszont, hogy ikergyermekek esetén már hét nap szabadság fog járni.

Fontos tudni, hogy a hatályos szabályozás szerint ezek a pótszabadságok mind a két szülőt külön-külön is megilletik és ez igaz az elvált szülőkre is, viszont az élettársak akkor sem vehetik igénybe ezt a kedvezményt, hogyha közös háztarásban élnek a gyermekkel. Ezen kívül elvárás a jogosultsághoz az is, hogy a szülő valóban részt vegyen a gyermeke nevelésében, vagyis hogyha nem tartják a kapcsolatot, vagy nem találkoznak rendszeresen, akkor nem köteles a munkáltató pótszabadságot adni. Ennek érdekében kivételes  esetben a munkáltató kérheti, hogy nyilatkozzon a tényleges kapcsolatról a munkavállalója.