Ha nem vagy gyermek, akkor sosem nősz fel

Dr. Menis Yousry család- és rendszer-pszichoterapeuta. Az elmúlt 20 évben személyiségfejlesztő kurzusokat dolgozott ki és szervezett szerte a világon. Az egyik legfontosabb cél, amit hangsúlyoz, az az, hogy a gyermeket arra kell megtanítani, hogy gyermek legyen.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
háttér
2017. július 07. Babafalva

Hogyan lehet megtanítani a gyerekeket arra, hogy gyermekek legyenek?

Ez valójában nagyon könnyű! Mindig elmondom a kurzusokon, hogy ha nem vagy gyermek, akkor sosem nősz fel. Ahhoz, hogy egy gyermek nagy legyen, előbb kicsinek kell lennie. Ha túl hamar lesz nagy, akkor valójában kicsi marad. Tanítsuk meg nekik, hogy vannak szüleik, akik nagyobbak náluk, akik gondoskodnak róluk és döntéseket hoznak helyettük, hogy nekik ne kelljen. Tanítsuk meg nekik, hogy mi a stabilitás és mi az állandóság és azt, hogy mindig van ott valaki, aki átérzi az érzéseiket. Ha egy gyermek tudja, hogy van ott egy felnőtt, aki mellett biztonságban van, akkor az egész világot biztonságosnak éli meg – azonban ha van ott valaki, aki azt mondja, hogy „ne sírj”, „csináld meg a házidat”, „ha nagy leszel, nem lesz egy filléred sem”, akkor nem tud gyermek maradni, mert az ilyenekkel felnőtté teszik őt.

Bizonyos kultúrákban a kultúra része, hogy traumatizálják a gyerekeket, még a nyugati országokban is előfordul ez. Néhány szülő azt mondja a gyermekének, hogy a világ veszélyes hely és ezzel is traumatizálja őt, éppúgy, mint azzal, hogy azt akarjuk, hogy túl hamar nőjenek fel a gyerekek. Például amikor egy szülő azt szeretné, hogy a gyermeke élje meg az ő álmát és igazolja neki, hogy valójában sikeres.

Dr. Menis Yousry

Ha azt szeretnénk, hogy a gyermekünk gyermek maradjon, akkor nem szabad döntéseket hoznia. Ne kérdezzük meg tőle, hogy hova menjünk, hogy mi legyen vacsorára. A szülőnek kell a gyeplőt a kezében tartania, mert az ilyen látszólag ártalmatlan kérdésekkel is túl nagy felelősséget adunk a gyerek kezébe.

Angliában van most egy divat, hogy a gyerekek elkezdték a keresztnevükön szólítani a szüleiket. Szerintem ez kész katasztrófa! Léteznek olyan szülők is, akik a gyermeküket használják fel arra, hogy a saját párkapcsolati problémájukat megoldja. Az ilyen dolgok apró felnőttekké teszik a gyermekeinket, akik ezáltal túl sok felelősséget hordoznak majd. Pedig egy gyermeket soha sem szabad bevonni a felnőttek problémáiba. Nekik csak állandóságra van szükségük!

A cikk itt folytatódik!