Helyi zöldség a közétkeztetésben

187 millió forintot nyert pályázaton a jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium és Szakképző Iskola, hogy földhöz értő szakembereket képezzen. A Hangya Termelő Iskola projekt sok munkahelyet teremthet és sok parlagon heverő földet húzhat művelés alá a térségben.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2013. április 19. szabo.daniel

187 millió forintot nyert pályázaton a jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium és Szakképző Iskola, hogy földhöz értő szakembereket képezzen. A Hangya Termelő Iskola projekt sok munkahelyet teremthet és sok parlagon heverő földet húzhat művelés alá a térségben.


A program lényege, hogy a munka világából kikerült, 18 és 55 év közöttiek közül 72 ember számára olyan képzést biztosítsanak, amelynek keretében elsajátítják a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint az állattenyésztés területén a versenyképes gazdálkodás alapjait.

A tervek szerint – tudtuk meg az iskola igazgatójától – nemcsak munkanélkülieket, hanem fiatal pályakezdőket is képeznének, a céljuk az, hogy olyan gazdákat tanítsanak ki, akiknek megélhetést nyújthat ez a tevékenység.

Wirth István elmondta, a két szemeszterre tervezett tanfolyam az aranykalászos gazda-tanfolyam szintjének felel meg, vagyis maximálisan alkalmas arra, hogy valaki valóban megélhessen belőle a későbbiekben. Hozzátette, hogy bármekkora földterületen lehet termelni, el lehet adni 10 kilót és egy tonnát is. Ez oda vezet, hogy egyre több, eddig parlagon heverő területet lehet kihasználni.

A képzés a szakképző iskola mezőgazdasági telepén zajlik majd, ahol néhány épületet is rendbehoznak.

A II. világháború előtti időszakban Magyarország valamennyi településén jelen voltak a HANGYA szövetkezetei – székházzal, kereskedelmi átvevőhellyel, hitelszövetkezeti partnerséggel, és azzal a szellemiséggel, hogy az összefogás, a szövetkezés az egyetlen út arra, hogy a termelők megfelelő pozíciót érjenek el a piacon, hogy a gazdatársadalom piaci érdekei érvényesüljenek. A szövetkezet 2010-ben alakult újra.

A képzés befejeztével az emberek önállóan termelnek, de segítséget kaphatnak, a szövetkezet eldönti, mit vásárol fel a termelőktől. Ezért a piaci árnál  5 százalékkal kevesebbet fizetnek.
Kiemelt cél, hogy erre a fajta termelésre később teljesen ráépülhessen a közétkeztetés, vagyis a menzákra, étkezdékbe ne több száz kilométerről szállítsák az alapanyagot, hanem helybeli termelőktől szerezzék be.

Wirth Istvántól azt is megtudtuk, hogy a modell iránt Erdélyből, és más helyekről is érdeklődnek. Mint mondta, ez nem véletlen, hiszen a modell sok munkahelyet teremthet, a háború előtt nagyon jól működött, még jóléti intézmények fenntartására is futotta.

A Hangya története itt olvasható el!