Hogyan festhet a köznevelésről szóló törvény?

Átalakulna a tankönyvek eddigi finanszírozási rendje az ingyenes, tartós tankönyvek bevezetésével a köznevelés rendjéről szóló törvény koncepciója szerint. A javaslat tartalmazza azt is, hogy a hétéves kort elért, gyógypedagógiai ellátásra nem szoruló, de iskolai tanulásra nem képes gyermekeknek fejlesztő pedagógiai osztályt kell szervezni, és a pedagógusképzésre jelentkezők pálya iránti elkötelezettségét is vizsgálnák.

Az MTI birtokában lévő, augusztus 30-i keltezésű koncepció kitért arra is, hogy az ingyenes tankönyv bevezetése az általános iskolai 1-8. évfolyamokon, 1. évfolyamon kezdve felmenő rendszerben történne, amellyel egyidejűleg tartós tankönyveket használnának a tanulók, s ezeket 4 évente kellene cserélni.

A bevezetés kezdő időpontja: 2013. szeptember 1. lenne, és az ingyenes, tartós tankönyv bevezetésével átalakulna a finanszírozás szerkezete.

Az ingyenesség jegyében 2013-tól egy-egy újabb évfolyam tankönyveinek teljes állami támogatása 100 százalékos lenne az eddigi 50-65 százalék helyett. Ugyanakkor egy-egy évfolyam tankönyvei 4 évig használatban lennének, így a 4 év alatt csak a bevezető évben jelentenek állami költséget, a következő három évben nincs ezekkel kapcsolatos kiadás. Az 5. évben újra költségként jelentkeznének, a többi évfolyam tankönyvára viszont teljes egészében megtakarítást jelent, hiszen az eddigi támogatást nem kell kifizetni érte. A megtakarítás 2020-ban, a teljes ingyenesség létrejöttével összesen 3,3 milliárd forint lenne.

Az összesen 108 oldalas javaslat rögzíti, hogy a hétéves kort elért, a szakértői vélemény alapján gyógypedagógiai ellátásra nem szoruló, de az iskolai tanulásra még nem képes gyermekek számára legalább hét fő esetén kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztályt kellene szervezni, ami a mindenkori iskolafenntartó feladata lenne. A kis létszámú osztály létszáma legfeljebb 13 fő lehet, hét tanulónál kevesebb érintett esetén az ellátás biztosítása a kormányhivatal felelősségi körébe tartozna. A kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztály első éve után a gyermek – a szakértői bizottság véleménye alapján – vagy normál második osztályba lép, vagy további egy év fejlesztést kaphat a kis létszámú osztályban, s ezt követően folytatja tanulmányait a második évfolyamon. Cél, hogy a kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztályban eltöltött év során a gyermekek minél nagyobb százaléka váljon alkalmassá a normál osztályban való tanulásra, a sajátos körülmények között töltött év ugyanis kifejezetten az iskolaérettség kialakítását és az általános iskolai tanulmányok problémamentes megkezdését szolgálja.

Az indítvány szerint a pedagógusképző intézmények hallgatóinak kiválasztási kritériumai között szerepel a jelentkezők pálya iránti elkötelezettségének vizsgálata. A felvételi eljárás részleteit és a képzési rendszert a felsőoktatási törvény szabályozza. Az egyetemi képzést követően, az abszolutórium megszerzése után egy tanévre – a hallgatói jogviszony fenntartása mellett – “pedagógusjelölti” év következik, amikor a hallgatók az ösztöndíjuk mellett “hallgatói munkadíjban” részesülnek, amely a mindenkori minimálbérnek legalább 90 százaléka. A pedagógusjelölti év alatt a hallgatók elkészítik és megvédik szakdolgozatukat, a kötelező óraszámuk az adott munkakörre megállapított minimális heti óraszám 50 százaléka, és emellett kötelesek részt venni a köznevelési intézmény egész munkájában. Munkájukat mentor segíti. Pedagógusi diplomájukat a pedagógusjelölti év sikeres elvégzése és záróvizsga letétele után kaphatják meg.

A koncepció kitér még arra, hogy a köznevelés ötödik évfolyamától a mindennapos testmozgás keretében megszervezett sport- és mozgásprogramokat olyan szakedző vagy más felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember (például néptáncos, balett-táncos, egyéb mozgásművészeti végzettségű) is vezetheti, akinek a felsőoktatásban szerzett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzést igazoló végzettsége van. Idegen nyelv oktatására minden iskolatípusban és minden évfolyamon  alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, illetve anyanyelvű, és az iskolafoknak megfelelő pedagógusi végzettséggel vagy diplomával rendelkező és felsőoktatásban szerzett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzést igazoló végzettséggel rendelkezik.

A koncepció tartalmazza azt is, hogy gimnáziumok és szakközépiskolák egyes osztályokban, illetve évfolyamokon előkészítő tanévvel bővített két tannyelvű oktatást is folytathatnak. Feltétele ennek célnyelvű lektor alkalmazása, valamint a kétnyelvű képzésben részt vevő tanulók legalább 90 százalékának jeles célnyelvi érettségi vizsgája, valamint ugyanilyen hányadának legalább két jó eredményű célnyelvű tantárgyi érettségi vizsgája. A tanulók számára e teljesítmény egyúttal államilag elismert felsőfokú komplex nyelvvizsgával egyenértékű. A fenti kritériumokat három év átlagában kell teljesíteni, ezt a kormányhivatalok ellenőrzik, először a 2012-13-as tanévben. A kritériumokat nem teljesítő iskolákban a két tannyelvű képzés felmenő rendszerben megszűnik. A négy évfolyamos középiskolák a 2011/2012-es tanévig megindított nyelvi előkészítő évfolyamaikat továbbra is fenntarthatják abban az esetben, ha az előkészítő évfolyamon nyelvi képzésben részt vett tanulóiknak az első tanult nyelvből több mint 90 százaléka, és a második tanult nyelvből több mint 60 százaléka komplex középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgát szerzett, vagy az eddigi, annak híján első érettségi eredményeinek átlaga alapján igazolható, hogy azzal egyenértékű érettségi vizsgát tett.

A koncepciót a tervek szerint kedden hozzák nyilvánosságra.