Hogyan kerülhetők el a visszaélések a diákmunka során?

Nemcsak a pénzköltés, hanem a pénzkeresés szempontjából is kiemelten fontosak a nyári hónapok egy diák életében. Ezekben a hetekben rengetegen próbálnak állást találni, a nyári munkavállalás azonban sok esetben nemcsak az elvállalt feladat miatt lehet nehéz…

Noha még egy hónap hátravan a nyárból, már így is számos visszaélésről tettek bejelentést a diákok hazánkban. A leggyakoribb problémát a bejelentés hiánya okozza, de sokszor csúsznak a fizetések, és olykor jóval kevesebbet kapnak, mint amennyiben megegyeztek előtte. A Családháló annak járt utána, milyen alapvető dolgokra kell figyelni annak érdekében, hogy ne legyen probléma a nyári munkából.

Elsőként érdemes tisztában lenni azzal, mikor vállalhatunk egyáltalán diákmunkát. Munkaviszonyt munkavállalóként elsősorban az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. Kivételek természetesen itt is vannak: az általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanuló diák is jelentkezhet munkára, aki az iskolai szünet alatt munkaviszonyt már akkor is létesíthet, ha a 15. életévét betöltötte.

Rendkívül fontos tisztában lenni azzal, hogy a diáknak a munkáért ugyanannyi fizetés jár, mint egy felnőttnek, tehát korából fakadóan semmilyen hátrányos megkülönböztetését nem érheti, így a minimálbér rájuk is vonatkozik. Ehhez azonban elengedhetetlen feltétel az, hogy a munkavállaló bejelentse a diákot, ugyanis ez teremt jogalapot arra, hogy törvényesen fel tudjon lépni a visszaélések során.

Egy fiatal munkavállalót például nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Ráadásul munkaideje legfeljebb napi nyolc óra, illetve heti negyven óra lehet. Amennyiben a napi munkaidő a négy és fél órát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ráadásul a diákok éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint ügyeletre, illetve készenlétre nem vehetőek igénybe.

Nyáron elsősorban szezonális munkákra alkalmazzák az iskoláskorúakat. Alapvetően a kereskedelemben, kisboltokban, szórakozóhelyeken vagy éttermekben. Emellett az egyszerű, könnyen betanulható, mezőgazdasági vagy segédmunka is közkedvelt, de sokan építkezéseken találnak munkát.

Sok munkáltató abban a tévhitben él, hogy a nyári munkára nem jár a fiatal munkavállaló részére szabadság. Ezzel ellentétben a fiatal munkavállalót az alapszabadságon kívül még pótszabadság is megilleti, amit részére ki kell adni vagy a munkaviszony megszűnésekor pénzben meg kell váltani.