Hol tegyem le a nyelvvizsgát?

Nem mindegy, hogy milyen nyelvvizsgát szerzünk. Ez a több szempontból is igazolható állítás különösen igaz, ha azt szeretnénk, hogy hazánkban is államilag elismert papírt vehessünk kézbe, ami mondjuk egy diploma megszerzéséhez előfeltétel. Cikkünkben a nyelvvizsga-akkreditációt és honosítást igyekeztünk feltérképezni, hogy mindenki időben tájékozódhasson, mielőtt vizsgát tesz.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. március 26. szabo.daniel

Nem mindegy, hogy milyen nyelvvizsgát szerzünk. Ez a több szempontból is igazolható állítás különösen igaz, ha azt szeretnénk, hogy hazánkban is államilag elismert papírt vehessünk kézbe, ami mondjuk egy diploma megszerzéséhez előfeltétel. Cikkünkben a nyelvvizsga-akkreditációt és honosítást igyekeztünk feltérképezni, hogy mindenki időben tájékozódhasson, mielőtt vizsgát tesz.


A nyelvvizsgák honosítását az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16) kormányrendelet szabályozza.

Amikor az ember nyelvvizsgára készül, a megfelelő vizsgarendszer kiválasztásánál azt is figyelembe kell venni, hogy az adott nyelvvizsga akkreditált-e Magyarországon, vagyis államilag elismert-e. Amennyiben igen, akkor a nyelvvizsgaközpont keményfedelű, államilag elismert nyelvvizsgát állít ki, amely teljes jogi hatállyal bír, hogyha azonban a nyelvvizsgarendszer nem akkreditált, akkor külön eljárásban honosíttatni kell azt. A honosítást az Oktatási Hivatalhoz tartozó Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ végzi.  Az eljárás díja 5.000 forint, a honosítható nyelvvizsgák listája pedig az Oktatási Hivatal honlapján érhető el, nyelvenkénti bontásban.

Honosítani a 2000. január 1. után tett külföldi nyelvvizsgaközpont egynyelvű, általános, illetve szaknyelvi típusú nyelvvizsga bizonyítványát lehet, három esetben: akkor, ha a nyelvvizsgarendszer nem akkreditált Magyarországon, de a Hivatal megállapította, hogy a vizsga honosítható, vagy ha a vizsga már államilag elismert, de az illető az akkreditációs időpont előtt szerezte Magyarországon a vizsgát, illetve ha külföldön szerezte.

Fontos különbség a nemzetközi és a magyar nyelvvizsgarendszerek között, hogy a nemzetközi nyelvvizsgák egynyelvűek, a magyar vizsgarendszerek kétnyelvűek, ami azt jelenti, hogy a feladatok között fordítás is szerepel az adott nyelvről magyarra és fordítva. Amennyiben valaki egynyelvű nyelvvizsgát tett, ha szükséges, arra is van lehetőség, hogy kiegészítő vizsgát tegyen, ami az említett fordítási feladatból áll.

Ahhoz, hogy nyelvvizsgánk legyen, nem kell feltétlenül vizsgát tenni, vannak olyan oklevelek, amelyek a nyelvvizsgával egyenértékűnek számítanak. Ez abban az esetben lehetséges, ha valaki olyan iskolában folytatott tanulmányokat, és szerzett végbizonyítványt, ahol az oktatás nyelve nem magyar volt. Ha például valaki Szlovákiában, szlovák tannyelvű iskolába járt és érettségizett, akkor az egy felsőfokú, komplex nyelvvizsgának felelhet meg, és ugyanez vonatkozik az idegen nyelven folytatott egyetemi tanulmányokra is. Így az, aki valamely nyelv szakon végzett, diplomája a jogszabály alapján felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű.

Érdemes tehát alaposan tájékozódni a nyelvvizsgák akkreditációjáról mielőtt választunk, vagy legalábbis tisztázni azt, hogy a vizsga letétele után még milyen adminisztrációt kell elvégeznünk, hogy Magyarországon is elismert papírt vehessünk kézhez.