Hűnek maradni a házasságban nem feltétlenül könnyebb, mint megtartani a cölibátust
Hűnek maradni egy házasságban ma nem feltétlenül könnyebb, mint megtartani a cölibátust – vallja Árpi atya, aki kényes témákat is beépít jegyesoktatásaiba. Hisz abban, hogy a házasulandók együttélését segíti, ha a foglalkozáson nemcsak a kötelező elemekről beszélgetnek, hanem a várható kihívásokról is.
Horváth Árpád jezsuita szerzetes. Ő a Mária utcai Jézus Szíve-templom igazgatója Budapesten. Tavaly 54 párt adott össze. Az esketést megelőzően nem csupán jegyesoktatást tart, meg is ígéri az egybekelőknek, hogy a következő évben meglátogatja őket otthonukban.
– Ilyenkor megáldom a lakásukat, a házukat; sokszor már látom, hogy érkezik a baba, a házasságuk gyümölcse. Havonta egyszer közös találkozót is tartok a fiatal házasok számára – mondja. Évente két jegyescsoportot visz, velük hatszor találkozik. Hetedik alkalommal a szertartást beszélik át azzal, aki tartja. Az általa felkészítettek közül nem mindenkit ő ad össze, és nem is rendezik az összes esküvőt a jezsuiták pesti templomában. Azt a jelenséget viszont érzékeli, hogy a fiatalok később is szeretnének még foglalkozásokra járni. A csoportok rendszerint nagyszerűen összecsiszolódnak.
– Erre mondtam azt, hogy nem. Mindennek megvan a maga ideje. Nem lenne normális, ha az esküvőre készülés helyett továbbra is összejárogatnánk. Inkább várjuk meg, hogy lemenjen az esküvői szezon, mindenki megnyugodjon, befészkelje magát az új életbe. Aztán találkozunk ősszel, megnézzük az esküvői képeket, beszélgetünk. Ami a látogatásokat illeti: kezdek gondban lenni, mert lassan nincs annyi szabad estém, hogy mindegyikükkel találkozzam. Másrészt nehéz dolgokkal is szembesülök: észrevettem, hogy az esküvő utáni összejövetelekre egyre kevesebb pár jön. Tavaly ősszel még negyvenen-ötvenen kezdtünk, aztán az év második felében kevesebben voltunk. Többen írtak nekem: távolmaradásukat azzal a jó hírrel indokolták, hogy jön a baba, így egyre kevesebb az idejük. Valamit viszont nem vettem észre, csak akkor, amikor egyikük kifakadt. Elmondta: a házasélet már nem mindig mézes, vannak gondok is, közöttük nagyon komolyak. Egyebek mellett a szülőkkel, a munkahellyel. Volt, aki szexuális jellegű gondokról is beszámolt. Olyan problémákkal is találkoztam, amelyek a jegyesoktatáson elő sem kerültek – mondja a jezsuita pap.
Példaként kiemeli, hogy a házasság előtt a vőlegény nem nagyon látja menyasszonyát mondjuk mackónadrágban; minden romantikus, csakis felpezsdült lelkülettel találkoznak. Ehhez képest az összeköltözéssel a helyzet sok helyen megváltozik, főleg ott, ahol már jön a baba.
