Iskola a határon II. rész

„A legkiválóbb felsőoktatási intézmények keresik meg iskolánkat, hogy partneri kapcsolatot építsenek ki velünk.”

A veszprémi Lovassy László Gimnázium, a győri Révai Miklós Gimnázium és a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium – ezek a legjobb vidéki középiskolák a Quattrocento Kiadó 2012-es, a magyarországi gimnáziumok, szakközépiskolák és technikumok rangsorát tartalmazó kiadványa alapján.

Sorozatunkban az első 10 helyezett középiskolát mutatjuk be röviden, megszólaltatva annak vezetőit is.

A lista összeállítói elsősorban „hagyományos” szempontokat – az érettségin és az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért eredményeket, a nyelvvizsga- és továbbtanulási arányt, valamint a 2010-es országos kompetenciamérés eredményeit – vették figyelembe. Emellett vizsgálták a kollégiumi lehetőségeket, a speciális fakultációkat, az oktatott idegen nyelvek számát és a nemzetközi kapcsolatokat.

A sorrend felállításakor a különböző szempontokat más-más mértékben vették figyelembe. A tanulmányi eredmények adták a végeredmény nyolcvan százalékát, az iskolai szolgáltatások – például a tehetséggondozó foglalkozások száma, a termek felszereltsége és az egy diákra jutó könyvtári könyvek száma – tizenkét százalékát, a „kényelmi szolgáltatások”, például a megközelíthetőség, a sportolási lehetőségek és a szabadon használható számítógépek száma nyolc százalékát. A 100 legjobb magyar középiskola című kiadvány teljes, a budapesti középiskolákat is tartalmazó rangsoráról itt olvashattok.

Az intézmények nem helyezési sorrendben következnek, a veszprémi Lovassy az első lett.
Schultz Zoltán igazgatót kérdeztük.

– Önök miben érzik magukat a legerősebbnek? Mely képességükre a legbüszkébbek?

A legnagyobb erősségünk a sokoldalú fejlesztés. A diákjaink a tanulmányi munka mellett sport, művészeti tevékenységekben is eredményesek. A több féle speciális képzés – matematika, német nemzetiségi, informatika, emelt angol nyelvi képzés, Arany János Tehetséggondozó Program – egymást erősíti, hiszen a kollégák igényessége így minden osztályban, szakterületen érvényesül. A diákjaink megbízható informatikai ismeretekkel, használható nyelvtudással (két nyelvből) és magas szintű szakmai ismeretekkel hagyják el az iskolát. Fontosnak tartom, hogy nagyon sokféle diákunk van, befogadó/elfogadó iskolaként működünk. A hozzánk bekerülő diákokat problémáik esetén is segítjük, az eredményesség hátterében nem az eltanácsolás, hanem az elfogadás, tolerancia áll. Talán az sem mindegy, hogy egészséges (50-50%) a fiú-lány arány, ami a tiszta profilú gimnáziumokban általában nem jellemző.

– Tükrözi-e egy hasonló felmérés a „szellemet”, egy iskola által az oktatáson túl nyújtott értékeit?

Csak részben. Természetesen nem derül ki pontosan milyen hagyományokra építve, a mai kornak milyen módon megfelelve működik például egy intézmény.

– A hasonló rangsorok elején szerepelni mit „hoz a konyhára” egy iskolának?

Nyilvánvalóan növeli az iskola keresettségét, ismertségét. Ez jelenti azt is, hogy a legkiválóbb felsőoktatási intézmények keresik meg iskolánkat, hogy partneri kapcsolatot építsenek ki velünk. Segíti a pályázati tevékenységet, szakmai programok befogadását. Például a Veszprém TV Lovassy esték címmel készít tudományos/ismeretterjesztő műsort, amelynek előadásai az iskolában, diákok előtt zajlanak.

– Milyen arányban vannak diákjaik között a helyiek illetve a vidékiek?

A diákok kb. 45%-a veszprémi, a többiek kollégisták (19%) és bejárók (36%).

– Ha Ön Budapesten lakna, melyik középiskolába járatná legszívesebben gyermekét; illetve vidéken melyiket választaná?

Nem ismerem belülről a budapesti iskolákat, így nehéz is megneveznem egyet. Biztosan elgondolkodnék például a Radnóti Miklós Gimnáziumon, de a Fazekason is, főként mert két gyermekem is matematika tagozatosként járt illetve jár a Lovassyba. Vidéken a személyes ismeretségek miatt is a győri Révai, miskolci Földes, szegedi Radnóti jöhetne szóba.