Iskola a határon V. rész

Jó általános felkészítés mellett a tehetségek megfelelő kezelése szinte minden tantárgyban. Többek között ebben látja a szegedi Radnóti Gimnázium igazgatója az iskola sikerét.

A veszprémi Lovassy László Gimnázium, a győri Révai Miklós Gimnázium és a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium – ezek a legjobb vidéki középiskolák a Quattrocento Kiadó 2012-es, a magyarországi gimnáziumok, szakközépiskolák és technikumok rangsorát tartalmazó kiadványa alapján.

Sorozatunkban az első 10 helyezett középiskolát mutatjuk be röviden, megszólaltatva annak vezetőit is.

A lista összeállítói elsősorban „hagyományos” szempontokat – az érettségin és az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért eredményeket, a nyelvvizsga- és továbbtanulási arányt, valamint a 2010-es országos kompetenciamérés eredményeit – vették figyelembe. Emellett vizsgálták a kollégiumi lehetőségeket, a speciális fakultációkat, az oktatott idegen nyelvek számát és a nemzetközi kapcsolatokat.

A sorrend felállításakor a különböző szempontokat más-más mértékben vették figyelembe. A tanulmányi eredmények adták a végeredmény nyolcvan százalékát, az iskolai szolgáltatások – például a tehetséggondozó foglalkozások száma, a termek felszereltsége és az egy diákra jutó könyvtári könyvek száma – tizenkét százalékát, a „kényelmi szolgáltatások”, például a megközelíthetőség, a sportolási lehetőségek és a szabadon használható számítógépek száma nyolc százalékát. A 100 legjobb magyar középiskola című kiadvány teljes, a budapesti középiskolákat is tartalmazó rangsoráról itt olvashattok.

Az intézmények nem helyezési sorrendben következnek, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium  a kilencdik lett.

Gál Béla igazgatót kérdeztük.

– Mennyire tartják reálisnak ezt a rangsort?

A rangsorok az összeállító által használt adatoktól függenek. Persze lehet manipulálni (egyes adatokat nagyobb súllyal szerepeltetni), de inkább az értékelés szempontjai a fontosak. Milyen adatokat, milyen körülmények között használunk fel. Egy példa: nem mindegy az érettségi eredmények átlagánál, hogy a végzősök között milyen arányú a halmozottan hátrányoshelyzetű, pl. AJTP-s tanuló. Nekünk a tanulóink 15-20%-a ilyen, nem mindegy a tanulók családi háttere, végzettsége, műveltsége… A felvételi aránynál sem mindegy, hogy milyen intézménybe nem veszik fel, vagy éppen felveszik. (A statisztikák csak a plusz-mínuszt nézik!) Nem szerepelnek a statisztikában a külföldre felvettek, illetve úgy találjuk őket, hogy nem kerültek be!

– Önök miben érzik magukat a legerősebbnek? Mely képességükre a legbüszkébbek?

– Jó általános felkészítés mellett a tehetségek megfelelő kezelése szinte minden tantárgyban.

– Tükrözi-e egy hasonló felmérés a „szellemet”, egy iskola által azoktatáson túl nyújtott értékeit?

– Azt gondolom, a továbblépés szempontjából a biztos felkészülés a lényeges, de a jelentkezéskor az iskola szellemisége, a szabadidős lehetőségek, a közösségi lét megélése is döntő. Teljes iskola kell!

– A hasonló rangsorok elején szerepelni mit „hoz a konyhára” egy iskolának?

– Nem többet 5-10%-nál. Kisebb közösségben társadalmi elismertséget (egyre kevésbé az iskola, a pedagógus értékének, értékelésének csökkenésével).

– Milyen arányban vannak diákjaik között a helyiek, illetve a vidékiek?

– 60 – 40% (vidéki kis falvak, szegényebb réteg)

– Ha Ön Budapesten lakna, melyik középiskolába járatná legszívesebbengyermekét; illetve vidéken melyiket választaná?

– Azt, amelyik törődik a gyerekkel mind tanulmányilag, mind közösségi-társadalmilag!