Jancsi, Juliska vagy a boszorkány – ki tartozik a családhoz?

A kormány nem tervezi az abortusztörvény megváltoztatását – derült ki a Családháló által szervezett sarkalatos családvédelmi törvényről szóló ötpárti vitából. A dispután az MSZP képviselője támadta legvehemensebben a tervezetet, XVIII. századi, patriarchális változatnak minősítve. A Jobbik némi kritikával, de támogatta, míg az LMP több ponton is bírálta a kereszténydemokraták által beterjesztett javaslatot.

Olykor parázs hangulatú, de alapvetően szakmai vita zajlott csütörtök este Újbudán a Családháló által szervezett ötpárti vitán. A rendezvényen a Fideszt Czunyiné Bertalan Judit, a kereszténydemokratákat Tarnai Richárd képviselte, az LMP-től Ertsey Katalin, az MSZP-től Korózs Lajos érkezett, míg a Jobbik Vágó Sebestyént delegálta.

Kiszámíthatóságra van szükség

Az országgyűlési képviselők első körben az ország demográfiai helyzetéről mondták el véleményüket. Tarnai Richárd (KDNP) szerint nagy a baj, éppen emiatt született ez a jogszabálytervezet. Mint mondta, az elmúlt évtizedekben rengeteg kár érte a család intézményét, ezért is volt szükség, az egyébként természetes dolognak tekintett családot védelem alá vonni. Emlékeztetett: a rendszerváltás óta kiszámíthatatlanság jellemezte ezt a területet, a koncepciók négyévente váltották egymást. „Fix pontokat akartunk lefektetni, amit kizárólag egy évnyi felkészülés után kétharmados támogatással lehet megváltoztatni” – hangsúlyozta. Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi népesség beesett a bűvös 10 millió alá, és a kialakult helyzetet tovább nehezíti, hogy a nők gyermekvállalási kedve egyre inkább kitolódik. Véleménye szerint ez a sarkalatos törvénytervezet hosszú távon ugyan, de kezelni tudja a helyzetet.

A szaporodási index mindössze 1,32, miközben 2,1-re lenne szükségünk – jegyezte meg Korózs Lajos (MSZP), aki szerint a népességszám 2050-re 8,7 millióra fog csökkeni. Hozzátette ugyanakkor, hogy a népességfogyás mellett hasonlóan nagy probléma az is, hogy folyamatosan öregedik a társadalom. Véleménye szerint ezen a tendencián már nem lehet változtatni. Ertsey Katalin (LMP) szerint elsősorban a demográfiai krízist kell megállítani, és bár véleménye szerint fix pontokat meghatározni ezen a területen jó ötlet, világnézeti alapon mégsem lehet. Vágó Sebestyén, a Jobbik szakpolitikusa elismerését fejezte ki a törvény beterjesztői felé, ugyanakkor, mint mondta, a Munka Törvénykönyve terén megvalósult változtatások olykor ellentmondásba keverednek a családvédelmi törvényben lefektetett alapelvekkel. A honatya kitért arra is, hogy hazánkban az elmúlt években a minőségi gyermekvállalást olykor felváltotta a mennyiségi.

Ki számít bele a családba?

A család és a házasság intézményének védelme korábban bekerült az Alaptörvénybe. Ezzel kapcsolatosan Korózs Lajos úgy fogalmazott, szükségtelen ezt törvénybe foglalni, és az Alaptörvénynek beláthatatlan következményei lesznek, és egyébként sem fog sok időt megélni. A szocialista honatya úgy fogalmazott, bár első házasságában jelenleg is boldogan él, nem akarja megmondani senkinek milyen keretek között éljen. Az LMP szakpolitikusa szerint érdemes ezeket az intézményeket védeni, ugyanakkor hibának tartja, hogy a család fogalma számos élethelyzetet nem foglal magába. Magyarázatképpen hozzátette, a meddő párok például nem tartoznak a család fogalma alá, ahogy az oldalági rokonok sem. Jancsi és Juliska például nem egy család – operált egy népmesei elemmel Ertsey Katalin. A gondolatmenetre reagálva Tarnai kifejtette: maximum a boszorkány nem tartozik a család kategóriájába ebben az esetben. Mint folytatta, a törvénytervezet támogat minden együttélési formát, ez alól egyedül az azonosneműeké kivétel. A Fidesz és a Jobbik szakpolitikusai elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy egy egészséges családban az apa és az anya szerepe egyaránt rendkívül fontos. Czunyiné Bertalan Judit megjegyezte, hogy a stabil házasság megtartó erejére lehet leginkább építeni.  A jobbikos honatya pedig arra tért ki, hogy a gyermeket nevelők egyharmada nem él házastársi kapcsolatban, ezért számukra egyfajta átfutási időt kellene biztosítani, mert szüleik választása miatt egyetlen gyereket sem tekinthet az állam alsóbbrendű gyermeknek.

Abortusztörvény – marad vagy változik?

A vita egyik legérzékenyebb pontját magzati élet védelme körüli kérdéskör jelentette. Tarnai Richárd elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a bizottságban ellenszavazat nélkül ment át ez a javaslat. Ertsey Katalin szerint a magzat fogantatástól való védelme bizonytalanságot okoz abortuszkérdésben. Az MSZP-s szakpolitikusa szerint pedig a nő saját testéről egyedül dönthet, melyre a fideszes Czunyiné úgy reagált: hogy ez esetben a férfi testéből származó gyermekhez az apának az ő olvasatában akkor már semmi köze? Tarnai a meddő vitát azzal zárta le, hogy a kormány nem tervezi az abortusztörvény megváltoztatását.

A szülők és a gyermek jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban Ertsey Katalin azt mondta, nem szabályozásra, hanem megelőzésre van szükség. Az LMP-s szakpolitikus jópofának nevezte, hogy a gyermeknek előírják például az egészséges életmódot. Véleménye szerint ez a szülő felelőssége. Korózs csatlakozva előtte szólójához butaságnak minősítette a törvénytervezet erről szóló passzusait, és XVIII. századi patriarchális modellnek nevezte a koncepciót. A kormánypárti és jobbikos képviselők egyetértettek abban, hogy szabályozásra van szükség ezen a területen is, és mindent, ami érték, védeni kell. Tarnai szerint pedig végre el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy minden jobboldali koncepció begyöpösödött, avítt és használhatatlan. A politikusok végül frakciójuk álláspontját közvetítve a sarkalatos törvény támogatási szándékukról is nyilatkoztak. A kormánypártiak a jobbikosok szavazatát tudhatják a tervezet mellett, az LMP bár több ponton is támogatni tudná a javaslatot, nemmel fognak voksolni, az MSZP pedig tárgyalási alapnak sem tudja tekinteni a koncepciót.

Fotók: Ancsin Gábor