Családháló

Kezdőoldal Egészség és lélek A jó házasságban élő férfiak tovább élnek! – beszámoló az Apa-konferenciáról

A jó házasságban élő férfiak tovább élnek! – beszámoló az Apa-konferenciáról

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom negyedik alkalommal szervezte meg az Apa is csak egy van! konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián. Az rendezvény célja felhívni a figyelmet az apák, férfiak egészségvédelmére, a család és a lelki egészség fontosságára. Az idei esemény mottója: A jó házasságban élő férfiak tovább élnek!

Írta: Antal-Ferencz Ildikó,

A kívánt gyermekek megszületését támogató Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom által szervezett ún. Apa-konferenciát immár hagyományosan Novák Katalin családügyekért is felelős államtitkár nyitotta meg. A biztonság az egyik legfontosabb kifejezés az apákkal kapcsolatban – jelentette ki. A biztonság iránti szükséglet sokféleképpen nyilvánul meg – fejtette ki. Magyarország első az internetes lopások terén – folytatta, majd hozzátette: a digitális biztonságon, illetve védelmen kívül szükség van az anyagi és érzelmi biztonságon alapuló stabil párkapcsolatokra, illetve az édesapák, fizikai, anyagi és érzelmi biztonságot nyújtó, stabil jelenlétére a családok életében.

Novák Katalin kiemelte: a mai magyar fiatalok annyi gyermeket terveznek, amennyi elég lehet ahhoz, hogy Magyarországon megálljon a népességfogyás, hiszen a korábbi kutatások szerint a fiatalok átlagosan 2,4 gyermeket szeretnének, és a legújabb felmérések (például a Magyar Ifjúságkutatás 2016) is ezt az adatot tükrözik vissza. Az államtitkár szerint ha a fiatalok minden segítséget megkapnának a gyermekvállaláshoz, akkor a népességcsökkenési folyamatot vissza lehetne fordítani. Két hazai kutatás eredményeire is hivatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatal magyar férfiak családban szeretnének élni, fontos számukra a házasság, és több mint egy gyermeket akarnak.  Megjegyezte, hogy a kormány célja a dolgozó és a családban is jelenlévő apák támogatása, hiszen fontosnak tartják, hogy egy apa el tudja tartani a családját, és azt is, hogy a gyermekek ezt, a dolgozó apa mintáját lássák.

Az államtitkár Kopp Mária pszichológusra hivatkozva emlékeztetett arra, hogy a szülő szó az apára is vonatkozik, majd bejelentette, hogy hamarosan megkezdi működését a mozgalom elindítójának, Kopp Mária nevét viselő, családpolitikával foglalkozó kutatóintézet. Beszélt arról is, hogy 2010 óta folyamatosan nő a foglalkoztatottság, és ez a pozitív folyamat a férfiakra is igaz. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy bár hajlamosak vagyunk a késői gyermekvállalást  kizárólag a nők problémájának tekinteni, ez a férfiak problémája is.

Novák Katalin a májusban Budapesten megtartott Családok Nemzetközi Konferenciáján résztvevő Philip Zimbardo amerikai pszichológust idézve megjegyezte: egy átlagos, teljes családban élő 10 éves fiú hetente 30 percet beszélget az apjával, míg 44 órát (!) tölt a televízió vagy a számítógép előtt. Ezzel kapcsolatban utalt egy másik vizsgálatra, is, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az egymással aktívan eltöltött időre – mind a párkapcsolatban, mind a szülő-gyermek kapcsolatban – sokkal jobban oda kellene figyelni.

Az államtitkár saját családjára is utalva állította: egy kétszülős családmodellben nem 24 órából áll egy nap, hanem 48 órából, amit közösen kell(ene) beosztani, megosztani a magánélet, azaz a család körüli és a munkahelyi tennivalók között. Szerinte hibás tézis az, hogy a férj „segít” a feleségnek a házimunkában, gyermeknevelésben – hiszen ezek mindkettőjük feladatai, amit közös döntés alapján érdemes felosztani. Ebben pedig nagyon fontos a rugalmasság, a dinamizmus, hiszen az élet- és munkakörülmények folyamatosan változnak, mind az egyes családtagok, mind a család életében. Éppen ezért igyekszik a kormány ösztönözni a munkaerőpiac rugalmasságát. Ez elmondása szerint részben már meg is valósult, hiszen a csed kivételével a családtámogatások ugyanúgy elérhető az apák számára is; amiben viszont még van sok teendő a kormány részéről is, az a rugalmas foglalkoztatás elősegítése, mind az anyák, mind az apák (!) számára. Végül emlékeztetett arra, hogy 2018 a családok éve lesz, így az előbb említett teendőkre fokozott figyelem irányul majd a kormány részéről.

Léder László pszichológus, az Apa-füzetek (és  a nemrég megjelent Nagyszülő füzet) társszerzője előadása témája a modern apaság volt, nemzetközi megvilágításban. Az előadó szerint egy modern apa egyenrangú partnerként, és ha akár egyforma terheléssel vesz részt a gyermeke(i) nevelésében és a házimunkában. Véleménye szerint a modern apaságnak négy pillére van: családi szerepvállalás, születés körüli apa-kultúra, munka-magánélet egyensúly, illetve válásmegelőzés, válási gyakorlatok.

Az első pillérrel (családi szerepvállalás) kapcsolatban számos külföldi (svéd, finn, dán) kutatással támasztotta alá, hogy a huszonéves fiúk 89-90%-ban apák szeretnének lenni (a magyar arány 80%), és ez az arány minden országban magasabb, mint a nőké!

A második pillérrel (szülés) kapcsolatban elmondta, hogy fontos lenne mielőbb túllépni a „riogatáson” és a légzésfigyelő bekapcsolásáig terjedő apa-szerepen. Megjegyezte, hogy a felkészítő tanfolyamok nem elég hatékonyak, mert a férfiak továbbra is csak másodszereplőnek érzik magukat. Követendő példaként említette Máltát, ahol központilag támogatott, coaching jellegű szülő- és apafelkészítő tanfolyamok indulnak, amelyek angol nyelven a külföldiek számára is elérhetőek. Hosszasan elemezte az apai szülői szabadság nem túl rózsás nemzetközi helyzetét, két szempontból is: annak hossza és az alatta kapott fizetés mértéke szerint. Kiderült, hogy bár Koreában, Japánban (53 hét) és Franciaországban (28 hét) messze a világátlag felett van az apai szülői szabadság hossza, nagyon kevesen veszik igénybe, annak ellenére, hogy a távol-keleti országokban az apák a fizetésük akár 100%-át is megkapják azalatt.  AZ OECD országokban átlagosan az apák 20%-a veszi igénybe (még Svédországban és Portugáliában is csak 40%, pedig ott még szankciók is vannak, míg Franciaországban elenyészően kevesen, 4%-ban). A közép-kelet-európai országokban az apai szabadság sokkal rövidebb, de ennek kulturális okai is vannak, hiszen ezekben az országokban sokan nem is tekintik férfiúi feladatnak a szülés utáni, újszülött körüli teendőkben való részvételt.

A harmadik pillérrel (munka-magánélet) kapcsolatban kiemelte, hogy egy 2012-es OECD-kutatás szerint az apák foglalkoztatottsága nagyobb a gyerekkel nem rendelkező férfiak foglalkoztatottságánál (kivéve Dániában és Szlovéniában), míg a nőknél ez fordítva van, azaz a munkáltatók szeretik a családos férfiakat, de nem szeretik a gyermekes nőket.  Felhívta a figyelmet arra, hogy a részmunkaidős és a teljes foglalkoztatás aránya Magyarországon még mindig nagyon alacsony, de ez nem csak nálunk, az egész OECD-ben általános probléma. A helyzet javítására három javaslatot fogalmazott meg: magasabb motiváció elérése az apai szülői szabadság kihasználására; anyai és apai atipikus foglalkoztatási formák támogatása, valamint a munkáltatói oldal ösztönzése, akár szankciók révén is.

A negyedik pillérrel (válás) kapcsolatban kijelentette: fontos lenne figyelmet fordítani a megelőzésre és a válási gyakorlat átalakítására. Kiemelte, hogy érdemes lenne megfogadni az Európa Tanács 2015-ös ajánlását, amely szerint a gyermek váltott elhelyezését (ugyanannyi idő eltöltése mindkét szülőnél) kellene előtérbe helyezni. Példakánt említette Svédországot, ahol ezt a megoldást egyértelműen a legkisebb rossznak tartják, majd Szlovákiát, ahol nemrég bevezették, és elmondása szerint csak pozitív hatásai ismertek. Jó példaként szóba került még Dánia is, ahol a gyermek helye állandó és a szülőknek kell felváltva költözniük, rossz példaként pedig Németországot, ahol 5 millió válásban érintett gyermek és 30 millió személy van, és ahol állandó küzdelem zajlik a gondoskodási jogért. Megtudtunk, hogy nemrég az EB megrótta Németországot egy 6,5 éve húzódó elhelyezési per miatt, majd azt is, hogy Magyarországon 9 (!) éve tartó ilyen per is van.

A nemzetközi kitekintést összefoglalva az előadó elmondta, hogy apai szerepvállalásra jó példa az Egyesült Államok és Anglia, a szülészeti részvételre Málta, a munka-magánélet egyensúlyára Svédország, a válásra pedig Svédország és Szlovákia, majd megemlített egy vicces német kisvárosi történetet, ahol a vasúti menetrend változásának köszönhetően (hajnalban érkező vonat) megnőtt a születések száma.

Engler Ágnes, a Debreceni Egyetem adjunktusa egy friss országos kutatás eredményét ismertette az egyetemista és főiskolai hallgatók családalapítási terveiről, amelyben 11 egyetem, 70 karának 1502 hallgatója vett részt 8 tudományterületről. A gyermekvállalást illetően megállapították, hogy döntő többségben vannak azok, akik legalább két (40-45%) vagy több gyermeket (10-15%) szeretnének, mint a legalább egyet (20-25%) akarók, míg a gyermekre nem vágyók aránya 5% alatti , a kérdésben bizonytalanoké pedig 10% körüli. Érdekességként említette, hogy ebben kérdésben nem a család szerkezete (kétszülős, egyszülős, mozaikcsalád stb.), hanem a testvérek száma számított döntő tényezőnek.

A kutató elmondása szerint a fiatalok a gyermekvállalás feltételeként a megfelelő partner és a biztos munkahelyen túl megemlítették a saját lakást és a megfelelő érettséget a szülői szerepre. Ami az apaságról való gondolkodást illeti, kiderült, hogy a férfiak többségének továbbra is az a véleménye, hogy a férfi fő feladata a pénzkeresés, a nőké pedig a gyermeknevelés és a házimunka; a férfi keressen többet mint a nő, és nem jó, ha a férfi marad otthon a gyermekével. Ezzel szemben a nők véleménye pedig az volt, hogy a nő is hozzá kell járuljon a család fenntartásához. Az előadó szerint összességében megállapítható, hogy a magyar fiatal férfiak szeretnének gyermeket vállalni, készülnek is rá, de egy kicsit tartanak is tőle; az apaszerepről azt gondolják, hogy az élet legszebb része a gyermek; csak a gyermeket nem tervezők tartják fontosabbnak a munkát a családnál; a családfői szerepet pedig leginkább a férfiak várják el önmaguktól. Az is jellemző, hogy a fiatalok a két (hagyományos, illetve modern) apaszerepnek egyszerre akarnak megfelelni. Az előadó szerint a kutatási eredmények alapján elmondható azt is, hogy a családból hozott minták és a társadalmi hatások mellett fontos a családi életre nevelés is.

Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára hasonló kutatási eredményekről számolt be. Bemutatta, hogy a férfi és női szerepekről való vélekedés alapján (kinek mi a feladata; szükség van-e gyermekre a teljes élethez; a háztartási munka mennyit ér a fizetett munkához képest; a munka vagy a több gyermek a fontosabb, stb.) három csoportba osztva a válaszadókat (hagyományos, modern és bizonytalan), hogyan változott a válaszadók véleménye/hozzáállása a gyermekvállalás előtti illetve utáni időszakban. A „hagyományos” férfiak aránya alig (26%-ról 25%-ra) változott,  a „modern” férfiak aránya csökkent (19%-ról 16%-ra), míg az alapból magas arányú „bizonytalanoké” nőtt (55%-ról 59%-ra).

A bemutatott kutatás másik része a gyermekek ellátásra körüli teendőkben (öltöztetés, fektetés, játszás, logisztika, tanulás, stb.) való részvételre vonatkozott. Ez alapján megerősítésre került, hogy a gyermekkel kapcsolatos feladatokat főként az anyák végzik (háromból kettőt csak ők), az apai nagyobb részvételt pedig leginkább a nemi szerepekkel kapcsolatos apai vélemények, valamint az anya és az anya munkaerőpiaci helyzete (dolgozik vagy sem) befolyásolja. Kevésbé jelentős változók még az iskolai végzettség, életkor, gyermekszám, párkapcsolat, legkisebb gyermek életkora. Megerősítésre került, hogy a „modern” apa több otthoni feladatot vállal; ha az anya dolgozik, akkor az apák általában több feladatot vállalnak; viszont ha az apák dolgoznak, akkor kevésbé segítenek otthon. 

Végül az előadó felvetette, hogy az egyenlőtlen munkamegosztás gátja lehet az anyai munkavállalásnak, illetve a több gyermek vállalásának, hiszen – ahogy említette – külföldi példák sora igazolja, hogy azokban az országokban születik több gyermek, ahol kiegyenlítettebb az otthoni feladatmegosztás a férfiak és nők között.  Arra a kérdésre pedig, hogy mi lehet a gátja a férfiak nagyobb otthoni feladatvállalásának, elsősorban a férfiak munkahelyi túlterheltséget, a társadalmi normák és nők (!) ezirányú alacsony elvárását említette.


Az előadások után sok került az Apás videópályázat eredményhirdetésére és díjátadójára. Az első díjat Molnár Sára Együtt apával című kisfilmje nyerte, a második díjat Farkas Gyöngyi és Fekete Anna közös videója, a harmadik díjat Rátkai Bence alkotása.


A díjátadó után több kerekasztalbeszélgetés következett.  Az Apák a médiában kerekasztal-beszélgetés moderátora Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom elnöke volt, résztvevői pedig Takács Bence Ervin (szerkesztő, műsorvezető), Krúdy Tamás (újságíró, vezető szerkesztő, Nők Lapja), Földi-Kovács Andrea (szerkesztő, műsorvezető) és Vida Ferenc (főszerkesztő, Apamagazin).

A párhuzamos szekcióbeszélgetéseken illetve workshopokon a következő témák és résztvevők voltak:

  • Hogyan jut el az APA-füzetek üzenete a családokig? A védőnői hálózat szerepvállalása − kerekasztal- beszélgetés, moderátor: Andrek Andrea (pszichológus, APA-füzetek szerzője), résztvevők: Odor Andrea (országos vezető védőnő), Rakusz Ádám és Szelényi Andrea (várandós szülők), Gitidiszné Gyetván Krisztina (védőnő), Léder László (pszichológus)
  • Apák felsőfokon, munka-magánélet egyensúly a felsőoktatásban − workshop, moderátor: Engler Ágnes, résztvevők: Várfalvi Marianna
  • Apák a vállalatoknál – Miben segíthet az APA-füzet? − kerekasztal-beszélgetés, moderátor: Léder László, Ujvári Enikő (munka-magánélet program vezetője, Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom), résztvevők: Rózsa Katinka (HR vezető, Ingatlan.com), Gazsi Zoltán (Eisberg), Révész Bálint (K&H)
  • Apákért munkacsoport: Apa elvesztésének következményei − workshop, moderátor: Zöldy Pál, résztvevők: Várfalvi Marianna, Makay Zsuzsanna, Léder László.

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Kicsi a bors: Komatál – tejszaporító édeskömény krémleves és madártej

Kisbaba érkezése kapcsán készült egy komatál a Kicsi a bors szerzőjétől: tejturbózó és hasfájás csökkentő édeskömény krémleves, szintén tejturbózó madártejjel...

Close