JOGI SZAKÉRTŐ: minden, amit tudnod kell a munkahely és a várandósság viszonyáról!
A családháló.hu szakértőit kérdeztük: elmehet a kismama várandóssága alatt az orvosi vizsgálatokra munkaidőben? Mikor mondjuk meg a főnöknek, hogy kisbabát várunk? Milyen jogi védelem illeti meg ilyenkor az anyákat? Egyáltalán milyen jogokról és kötelezettségekről beszélhetünk a terhesség alatt és utána?
A családháló.hu szakértőit kérdeztük: elmehet a kismama várandóssága alatt az orvosi vizsgálatokra munkaidőben? Mikor mondjuk meg a főnöknek, hogy kisbabát várunk? Milyen jogi védelem illeti meg ilyenkor az anyákat? Egyáltalán milyen jogokról és kötelezettségekről beszélhetünk a terhesség alatt és utána?
Ha valaki várandós lesz, milyen jogok és kötelezettségek illetik meg a munkahelyén?
A várandós kismamák munkaviszonyon belüli jogait és kötelezettségeit az új Munka Törvénykönyve, vagyis a 2012. évi I. törvény szabályozza (2011. december 13-án fogadták el). Ez a törvény a kismamák szempontjából is tartalmaz változásokat, a munkaviszonyukkal kapcsolatos döntéseiket az új törvénynek megfelelően kell meghozniuk. Az őket megillető kedvezmények fő csoportjai a munkavégzési kötelezettség alóli mentességek, a felmondási védelem, a szabadságra vonatkozó rendelkezések, és a munkavégzés ideje alatt igénybe vehető munkaidő kedvezmények. Néhány példa: A várandósság megállapításától a gyermek három éves koráig a munkavállaló csak a hozzájárulásával kötelezhető más helyen történő munkavégzésre, és egyenlőtlen munkaidő beosztás is csak hozzájárulása esetén alkalmazható; a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig a korábbi munkakörében munkaköri alkalmasságra vonatkozó orvosi vélemény alapján nem foglalkoztatható, illetve a munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges; a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálat, mint kötelező orvosi vizsgálat tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, stb. Egyes kedvezmények az édesapákat is megilletik, pl. pótszabadság a gyermek születésére tekintettel. A felmondási védelemhez kapcsolódó fontos feltétel, hogy a munkavállaló felmondási védettsége csak akkor lép életbe, ha már közölte a munkáltatóval a terhesség tényét. Ez igen fontos változás, a gyakorlatban azt jelenti, hogy várandós kismama elbocsájtás esetén nem részesül védelemben, ha a terhességét nem jelentette be korábban, vagyis ha valakit hirtelen elbocsájtanak, a felmondási védettség szempontjából ilyenkor már késő szólni a terhességről.
A gyermeket váró nő milyen extra védelemben részesül jogi értelemben?
Először is a kismamákat megilleti a felmondási védelem, ami kiterjed a szülési szabadság idejére, ill. a gyermek harmadik életéve betöltéséig tartó fizetés nélküli szabadság idejére. Ennek, ahogy az előző kérdésben már említettem, a várandósság bejelentése a feltétele. Ha a gyermek gondozása céljából mindkét szülő igénybe veszi a fizetés nélküli szabadságot, akkor csak az anyukát illeti meg a felmondási védelem. Amennyiben az anyuka vagy az apuka úgy dönt, hogy megszünteti a fizetés nélküli szabadságot és visszamegy dolgozni, munkaviszonya csak korlátozott esetekben szüntethető meg felmondással. Azok az anyukák, akik lombikbébi programban vesznek részt, a kezelés időtartama alatt, de maximum a kezelés megkezdésétől számított 6 hónapig szintén védettséget élveznek, az előzetes bejelentés ennek is a feltétele.
Ami a munkaidő kedvezményeket és a munkavégzési kötelezettség alóli mentességeket illeti, ezek a terhesség megállapításától a gyermek 3 éves koráig, illetve a gyermeket egyedül nevelő szülő (anyuka és apuka is lehet) esetében szintén a gyermek 3 éves koráig járnak. Ezeknek a részletes bemutatása meghaladja jelen cikk kereteit, azoknak az anyukáknak, akik az átlagos munkaidőtől eltérő munkaidő beosztásban dolgoznak, például több műszakban, vagy ügyeleti rendben esetleg hétvégi beosztással, vagy több helységben, telephelyen, érdemes szakemberrel konzultálniuk a jogaikat illetően.
Mikor kell és mikor ajánlott a főnökünknek bejelenteni a várandósságot és milyen formában?
Az új Munka Törvénykönyve hatályos szabályozása alapján minél hamarabb. Egyrészt a törvény az általános magatartási követelmények között kimondja a felek tájékoztatási kötelezettségét egymás felé az olyan változásokról, amelyek a törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek gyakorlása szempontjából lényegesek. Másrészt ez az anyuka érdeke is, hiszen ahogy az előző kérdésekben már tárgyaltuk, a szabályozás úgy változott, hogy a kedvezmények igénybevételének feltétele a terhesség előzetes bejelentése. A bejelentés formájáról a törvény általánosságban azt jelenti ki, hogy alaki kötöttség nélkül megtehető. A bejelentést ugyanis személyesen kell megtenni és mivel itt a bejelentés időpontjának jelentősége van, ezért ajánlatos az írásbeli forma a későbbi bizonyíthatóság végett. Vita esetén ugyanis a nyilatkozattevőt (esetünkben a kismamát) terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént. Jó hír viszont, hogy a törvény írásbeli közlésnek már az e-mailt is elfogadja.
LAPOZZATOK!
A terhesség kilenc hónapja alatt sok orvosi vizsgálaton kell megjelennie a kismamának, amelyek sokszor a munkaidő „kárára” mennek. Ilyen esetben mit engedhet meg magának a munkavállaló és milyen mértékben?
A törvény egyértelműen kimondja, hogy a munkavállaló mentesül a munkavégzés alól a kötelező orvosi vizsgálatok időtartamára, melybe bele kell érteni a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatokat is. Itt mindent megengedhet magának a munkavállaló, ami orvosilag indokolt, természetesen az orvosi igazolásokat, és megfelelő okiratokat át kell adnia a munkáltatónak, és amennyiben lehetséges, célszerű arra törekedni, hogy az orvosi vizsgálatok ne a munkaidőre essenek.
Mire mondhatja egy kismama a főnökének retorziók nélkül, hogy ilyen-olyan munkát már nem tud/akar elvégezni.
Ez nagyon eltérő lehet, a kismama beosztásától és munkakörétől függ. És itt visszakanyarodunk a munkaidő kedvezmények és a munkavégzési kötelezettségek alóli mentességek témaköréhez. A legfontosabb, hogy a kismama számára a munkáltatónak a váradósság megállapításától a gyermek egy éves koráig – orvosi vélemény alapján – az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania, ha az eredeti munkakörében tovább nem foglalkoztatható. Ha ilyen munkakört nem tud felajánlani, akkor a kismamát fel kell menteni a munkavégzés alól. A munkáltatónak alapvetően joga van meghatározott keretek között a munkavállalót a munkaszerződéstől eltérő körülmények között foglalkoztatni. Például átmenetileg más helységben is kötelezheti a munkavállalót munkavégzésre, de ez nem vonatkozik a kismamákra a várandósság megállapításától a gyermek három éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő szülőre a gyermek tizenhat éves koráig, mert ebben az esetben szükséges a munkavállaló hozzájárulása is. Nem lehet elrendelni számára rendkívüli munkaidőt vagy készenlétet és éjszakai műszakra sem lehet beosztani, valamint egyenlőtlen munkaidő beosztás is csak a hozzájárulásával rendelhető el. Minden munkavállalóra, de talán a kismamákra különösen igaz, hogy nem kötelesek az olyan utasításokat végrehajtani, ami a testi épségüket, egészségüket veszélyezteti.
Mennyire van szabad mozgástere a kismamának, hogy meddig marad otthon a gyermekével? Mit tehet, ha presszionálják a mielőbbi visszatérésre? Féltheti-e ezügyben a munkahelyének a biztonságát?
A jelenlegi szabályozás szerint az anyuka a gyermek három éves koráig lehet gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságon, hogy ebből mennyit vesz igénybe, az a saját döntése. Ez alatt az idő alatt megilleti a felmondási védelem, tehát ebből a szempontból biztonságban érezheti a munkahelyét. Azonban ha úgy dönt, hogy előbb visszamegy dolgozni, akkor a védelem módosul. Ebben az esetben ugyanis az anya – vagy a gyermekét egyedül apa – határozatlan idejű munkaviszonyának felmondással való megszüntetése – a gyermek három éves koráig – két okból lehetséges. Az egyik szerint felmondani csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartására hivatkozva lehet, ha a munkaviszonyból származó kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegi, vagy egyéb olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ezeknek természetesen valós okoknak kell lenniük és ezt a munkáltatónak kell bizonyítania. A másik szerint megszüntethető a munkaviszony a munkavállaló képességeivel vagy a munkáltató működésével összefüggő ok miatt is. Ez azt jelenti, hogy a munkahelyen nincs a betöltött munkaköréhez szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen munkakör vagy a felajánlott másik munkakört a munkavállaló elutasítja. Természetesen az okoknak ebben az esetben is valódiaknak kell lenniük. A gyermek három éves kora után viszont ezek a kivételek megszűnnek, a kismama is a többi munkavállalóval azonos elbírálás alá esik.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy a fentiek csak általános tájékoztatásra szolgálnak, konkrét jogi kérdéseivel minden esetben forduljon szakemberhez!
A családháló.hu-n válaszadóink szakértői blogját itt találhatjátok egyéb más érdekes kérdéssel és válasszal!