Kaphatok-e gyes-t vagy gyed-et?

Jogosult-e az az anyuka anyasági ellátásra, aki másik uniós tagállamban telepszik le családjával? Az EUvonal szakértőjét kérdeztük.

Előfordulnak olyan élethelyzetek, amikor egy család egy új kis jövevénnyel költözik külföldre, ennek megfelelően az édesanya már nem dolgozik, hanem a magyar jogszabályok szerint valamilyen anyasági, illetve családi ellátásban részesül. Nem mindegy azonban, hogy milyen jogon járó juttatásról van szó (alanyi vagy biztosított jogviszony) és az sem, hogy jogosultak vagyunk-e arra egy másik uniós tagállamba költözés esetén is.

Először is el kell mondani, hogy az Európai Unió nem hozott létre egységes szociális védelmi rendszert, azaz a tagállamok továbbra is maguk alakítják ki szociális ellátórendszerüket.
Főszabályként elmondható, hogy azok az ellátások utalhatók külföldre, amelyek a tagállami szabályok szerint nem családi, hanem anyasági ellátásnak minősülnek, illetve amelyek biztosítási jogviszonyhoz kötődnek. Magyarországon családi ellátásnak a gyes, gyed, a gyet és a családi pótlék minősül.

Fontos tisztázni, hogy a magyar szabályok szerint milyen juttatásokra lehet jogosult a szülő és, hogy ezeket milyen feltétellel veheti igénybe akár másik uniós tagállamban is.

Alanyi jogon járó ellátások (gyes)
Magyarországon a gyesre minden magyar állampolgár jogosult, akkor is, ha nem TB-biztosított. Ha valaki életvitelszerűen más tagállamban tartózkodik, gyes-re való jogosultsága megszűnik, és tartózkodási helyén lesz jogosult hasonló szociális juttatásra a tagállami szabályok szerint. A gyes tehát nem utalható külföldre.

Biztosítási alapon járó ellátások (gyed, tgyás)
A gyed-del azonban, más a helyzet. Egyrészt feltétel, hogy az igénylő a szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítotti jogviszonnyal rendelkezzen. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, és valaki külföldi (EU-tagállambeli) tartózkodása alatt válik jogosulttá a gyed-re, az adott ország szabályainak megfelelően, az ottani hivataltól kaphat ellátást.

A gyedesetében általánosságban elmondható, hogy amennyiben az illető a kiköltözés előtt itthon már kapja az ellátást, illetve jogosultság időtartama alatt nem létesít más tagállamban biztosítási jogviszonyt – azaz a gyed révén továbbra is Magyarországon lesz jogosult a teljes körű egészségügyi ellátás igénybe vételére), és nem igényel kint a magyar gyed-hez hasonló családtámogatási juttatást, úgy továbbra is kaphatja Magyarországról a gyed-et. Ehhez azonban az is szükséges, hogy se az apuka, se az anyuka ne váljon biztosítottá egy másik tagállamban.

A tgyás- már más elbírálás alá esik, mivel még a gyed a magyar jogszabályok szerint a családi ellátások közé tartozik, addig az előbbi már anyasági ellátásnak minősül. Ezekre az uniós koordinációs szabályok eltérő szabályozást írnak elő.  Ennek megfelelően a tgyás-ra akkor is jogosult az édesanya, ha a férj időközben biztosítotti jogviszonyt létesít egy másik tagállamban, tehát ha például elkezd kint dolgozni.

Azonban, ha az anyuka a mások országbeli tartózkodása alatt válik jogosulttá valamely biztosítási alapon működő – a gyed-hez hasonló – ellátásra és az adott tagállam megköveteli a jogosultsághoz szükséges biztosítási időt, az anyuka kérheti a magyarországi biztosítási idejének a figyelembevételét is. Az összesítés elvének alapján egy tagállam köteles elfogadni a másik tagállamban megszerzett biztosítási időt. Ehhez az S1 jelű (korábbi E 104) formanyomtatvány kiváltása szükséges annál a biztosítónál, ahol az illető biztosított.

További információval a kérdésben illetékes magyar hatóság szolgálhat. További kérdése van az uniós szabályozásokkal kapcsolatban? info [at] euvonal [dot] hu (Írjon nekünk), és látogasson el az EUvonal honlapjára.