A KDNP kutatást készíttetett, hogy megtudjuk, miért nem születnek meg a kívánt gyerekek

A Kereszténydemokrata Néppárt szerint további intézkedésekre van szükség, hogy a magyar fiatalok által tervezett gyermekek ténylegesen megszülessenek a jövőben. A kisebbik kormánypárt a témában készített felmérést, s eszerint a munka és a család összeegyeztethetősége területén még mindenképpen van teendő.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
háttér
2017. október 09. MTI

Harrach Péter frakcióvezető sajtótájékoztatóján kiemelte: a magyar fiatalok több gyermeket szeretnének, mint amennyi megszületik. Az a feladat, hogy az esetleges akadályok elháruljanak – rögzítette a KDNP-s politikus.
Közlése szerint az általuk készített reprezentatív felmérés több mint 1600, 35-44 éves fiatalt érintett. A kormánypárti politikus ismertetése szerint a válaszadók 25 százaléka – a teljes népességre vetítve közel 400 ezren – még szeretnének gyereket, függetlenül attól, hogy van, vagy nincs. A felmérésből az is kiderült, hogy az érintettek egyharmada nem él párkapcsolatban, s 41 százalékának nincs gyermeke.

A kutatás szerint a gyermekek megszületésénél akadályként jelenik meg sokszor az anyagi biztonság. Ugyanakkor az is jellemző, hogy ott születik a legkevesebb gyermek, ahol legnagyobb az anyagi biztonság. A problémák között jelölték még meg a párkapcsolat hiányát, illetve a munka és a család összeegyeztethetőségét – közölte Harrach Péter.

Kitért arra is, hogy az utóbbi időben jelentősen nőtt a házasságkötések száma, illetve a teljes termékenységi arányszám, amely 1,2-1,3 volt, mostanra 1,49-re nőtt.

Szászfalvi László, a KDNP országgyűlési képviselője kiemelte: a kutatás egyik legfontosabb területe a munka és család összeegyeztethetősége volt. A válaszadók több mint egynegyede, 28 százalék úgy nyilatkozott: jelentős nehézséget jelent e kettő összehangolása. Ezzel tehát mindenképpen foglalkozni kell – rögzítette, hozzátéve: sokan nyilatkoztak úgy, hogy számos részterületen segítségre várnak.
Akik úgy érzik, a munkahelyük rendben van, pozitív a hozzáállás a munkaadó részéről, azt mondták, hogy nyitottabbak a további gyermekvállalásra.


Megjegyezte: számos intézkedés történt már, ami segítette ennek a dilemmának a feloldását, az atipikus foglalkoztatási módokat, a távmunka, a részmunka lehetőségét, egyre inkább be tudják vezetni. Szólt az óvodáztatás területén illetve a bölcsődei ellátásban indult fejlesztésekről is, valamint a munkahelyvédelmi akciótervről, ami a munkahelyre való visszailleszkedés támogatását is tartalmazza. Kitért a gyermekek utáni adókedvezményre is, mára elmondható, hogy több mint egymillió család járt jól, s több mint 1900 milliárd forint maradt a családoknál.

Gaal Gergely KDNP-s országgyűlési képviselő hozzátette: a kutatás összhangban van a kormány erőfeszítéseivel. A demográfiai válságot nem betelepítéssel, hanem a magyar családok megerősítésével szeretnék megoldani, s a születések és a házasságkötések számának emelését látják megoldásnak – rögzítette.

Kitért arra, a felmérésben a válaszadók 33 százaléka a stabil párkapcsolatot jelölte meg, mint a gyermekvállalást segítő tényezőt.


Kiemelte azt is: az otthonteremtéshez 141 milliárddal járult hozzá a csok, és emellett nagyon fontos az első házasok kedvezménye is.