Kész csőd lesz a bölcsőde?

Havi 35-40 ezer forintba is kerülhet gondozási díj címén egy gyermek ellátása, ha az önkormányzati fenntartású bölcsődék élnek a lehetőséggel, ám valószínűleg ennél jóval kevesebbet kérnek majd a szülőktől. Az erről szóló törvény szociális egyenlőtlenségeket gerjeszt, és hosszabb távon bölcsődék bezárásához is vezethet – vélik az OrientPress Hírügynökségnek nyilatkozó szakértők. A családügyi államtitkárság válaszából az is kiderül: a devizahitel és közmunka sem jelent mentességet a díj alól.

Karácsony előtt fogadták el, s az újév elején lépett életbe az a törvény, ami az önkormányzati bölcsődéknek összevont étkezési és gondozási díjat tesz lehetővé. A fakultatív gondozási díj az egy főre eső jövedelem maximum 25 százalékát teheti ki, ami adott esetben 40 ezer forintos plusz költséget jelenthet egy háztartásban. A magánbölcsődék alsó hangon 50-60 ezer forintot kérnek el ugyanilyen jogcímen, igaz, ezek általában valamilyen pluszszolgáltatást, foglalkozást is nyújtanak a kicsik számára.

Kedvezményeket a díjkiszabást lehetővé tévő törvény is kínál, például a három vagy annál több gyereket nevelő családoknak– a magyar átlagot képező, egy-két gyerekes családmodellt azonban csak bizonyos esetekben támogatja. Nagy és (eddig megválaszolatlan) kérdés az is, hogy mire számíthatnak a devizahitellel küzdő családok, akiknek támogatásáért már eddig is tett lépéseket a kormány – illetve, a közmunkából élők. Nekik is kell adott esetben gondozási díjat fizetniük, futja erre majd 47 ezer forintból? Az Orientpress Hírügynökségnek nyilatkozó illetékesek részmegoldásnak nevezték a díj bevezetését, ami – bár a bölcsődéknek segítséget jelent – mélyítheti települések közötti szociális különbségeket, és egyenlőtlen terhet ró a családokra is.

A kis családok fizetik meg
„Nincsenek pontos adataink arról, hogy hány bölcsődében vezetnének be majd gondozási díjat; sok önkormányzat még csak fontolgatja, mások már tervbe vették, a rendszer azonban még kialakulatlan – összességében viszont azt látjuk, hogy az önkormányzatok nagyon óvatosan nyúlnak ehhez a témához” – válaszolt el kérdésünkre Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének (MBE) elnöke. Szerinte a hozzájárulás alapvetően segíthet a bölcsődék fenntartásában, de az ország szegényebb megyéiben, településein nem hoz változást – ott, ahol a lakosság maga is létminimum közelében vagy az alatt él, az önkormányzat sem állhat elő irreális követelésekkel. Másrészt, jelentős különbségek adódnak az egyes családok díjfizetésében is. Az említett maximális 25 százalék a nettó átlagkeresetet számítva 35 ezer forintot jelent, s bár az önkormányzatok többsége valószínűleg nem a teljes összeget kéri majd el, ennél kevesebb is nagy érvágás lehet az egy-két gyerekes családok esetében.

A három vagy többgyerekes családok, a rendszeres gyermeknevelési támogatásban részesülő (tehát munkanélküli) valamint a fogyatékos és tartósan beteg gyerekeket nevelő szülők viszont teljesen mentesülnek az étkezési és a gondozási díj alól, ami etikai kételyeket is felvet; felmerülhet a kérdés, hogy miért a kis családoknak kell állnia a sokgyerekes jómódú vagy épp szegény famíliák bölcsődei költségeit. „Ráadásul, nő a visszaélések veszélye is, hiszen a bölcsődék nem tudják ellenőrizni a beadott jövedelemigazolások valódiságát” – mutat rá Acsainé. Az MBE szerint további kockázat, hogy gondozási díj esetleges volta szélesebbre nyitja a települések közötti anyagi-társadalmi ollót: egy gazdagabb város, falu önkormányzati büdzséjét csak gyarapítja a bevétel, míg a szegényebbek helyzete nem változik. Nem tisztázott az sem, hogy a közmunkából, 47 ezer forintból élő szülők esetében kiszabhat-e gondozási díjat az önkormányzat.

Miért csak a bölcsődékben?
Acsainé Végvári Katalin azt tartja valószínűnek, hogy nagy tételek helyett az önkormányzatok majd a korábbi bölcsődei rezsiköltség összegét teszik meg gondozási keretnek – a törvényi változásokkal ugyanis a rezsidíjat is eltörölték. Az MBE elnöke hírügynökségünknek elmondta: a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának szakértői megkeresték őket a gondozási díj tervével kapcsolatban, amit aztán írásos állásfoglalásban minősítettek, részletesen taglalva a negatívumokat is. Utóbbiak között szerepel, hogy a terv nem mentesíti az amúgy is nehézségekkel küzdő devizahiteles családokat, és hogy diszkrimináló lehet a bölcsődei intézményrendszer egészére nézve – hiszen sem az óvodákban, sem az iskolákban nincs ilyen díjszabás. A Köznevelési Törvényben továbbra is tartalmazza, hogy az óvodák üres férőhelyeikre felvehetőek a két és fél éves gyermekek, a szülők tehát érthető módon a korai óvodai beíratást fogják preferálni, hiszen ott továbbra sem kell majd különböző jövedelemigazolásokat beadni, az étkezésen kívül még más díjat is fizetni. Mindez ugyanakkor nem tenne jót az önállósodó, még kevésbé jól kommunikáló, egyéni gondoskodásra vágyó kisgyermeknek – véli a Magyar Bölcsődék Egyesülete, amely arra is felhívta a figyelmet, hogy a gondozási díj a csak tisztán bölcsődei ellátást nyújtó intézményekre vonatkozna, az egységesített bölcsőde-óvodákra nem.