Két keréken a család

Anyuka száguld a 4-6-os villamos vágányain, babája pedig hordozókendőben a mellkasára kötve – az extrém kép nem fiktív, valóban megesett néhány éve, méghozzá a Körút budai szakaszán.

Természetesen a fenti képet nem kedvcsinálónak szántuk, csupán azt szerettük volna érzékeltetni, hogy mennyire eltérő viszonyban is állunk a két keréken való közlekedéssel mi és embertársaink. Van, akinek semmilyen félelemérzete nincsen, s még akkor sem fehéredik el az arca, ha gyermeke 60 km/h-s sebességgel száguld lefelé a lejtőn, kismotoron, az út végén pedig jönnek-mennek az autók. Mások attól a pillanattól kezdve, hogy kiderül terhességük, soha többé nem ülnek biciklire, a gyerek „kerékpárérett” koráig. Vannak, akik még hordozókendőben is úgy vélik, tekerni jó, megint mások csupán az apukára bízzák a bicaj gyerekülésének hordozását. De az egyéni esetektől és extrém felelőtlenségektől eltekintve jogos a kérdés: mennyire biztonságos ma egy (kis) gyerekes család számára a biciklizés Budapesten?

Bicikliút az autók között

Napjainkban gombamód szaporodnak a biciklisták és ezzel együtt a bicikliutak Budapesten, s ezt az igen örvendetes jelenséget csupán egyvalami árnyékolja be. Nevezetesen a veszélymentesen kiépített bicikliutak hiánya. Noha egyre több helyen festenek fel sárga kerékpárjelzést, ám ezek nagy része a már kiépített autóútra kerül, ami sem a gépjárművezetők kontra biciklisták, sem a gyalogosok kontra kerékpárosok ellentétnek nem kedvez. Aki ugyanis az autók között halad – felfestés ide vagy oda – az életét kockáztatja. Aki pedig elkülönített bicikliút hiányában – joggal – nem merészkedik az autók közé, az jobb híján a járdán halad, halálra rémítve a cseppet sem kiszámítható módon közlekedő gyalogosokat.

Biciklivel az óvodába

Fentiekből következik, hogy a nyugati világban igen elterjedt gyakorlat – apuka öltönyben, kisgyerek a bicikli hátulján, nagyobb tesó pedig a nagybiciklin mögöttük: így mennek dolgozni, iskolába, óvodába – egyelőre itthon csak álom marad sokak számára. Azon kivételes esetektől eltekintve, ahol otthonunk közelében éppen van veszélytelen bicikliút, éppen arra vezet, ahol az óvoda, iskola és apu munkahelye található. Mi ugyan láttunk már ilyet is, de ez a ritkább…

Váratlan helyzetek

A forgalomban fellépő váratlan helyzetekben sokszor még mi magunk sem érezhetjük a tökéletes biztonságot. Hát még ha egy gyerekülés és az azzal járó felelősségg is húzza a biciklinket! Mert hiába a kiépített kerékpárút, ha a gyalogosok rásétálnak…mégsem gázolhatjuk el őket, inkább mi borulunk! Hiába, ha keresztezi utunkat egy autóút, s a sofőr nem számol velünk! Hiába, ha egy fa gyökere akkora bukkanót farag a kerékpárösvény betonjára, hogy orra eshetünk benne! És akkor is hiába, ha a felfestés olyan keskeny, hogy egy kanyarban  kifarolhatunk a mellettük futó villamosvágányra vagy összeütközhetünk a szembe jövő kerékpárossal!

Hogyan hordozzam?

Az átlagos, extrémitásokat és kockázatokat nem vállaló, ám biciklizni szerető szülők számára tehát marad a hétvége, amikor van idő és lehetőség megtalálni a biztonságos kerékpárúttal is megközelíthető, izgalmas uticélokat, s így egy-egy jól sikerült kirándulás alkalmával talán megszülethet a jövő bicikliző nemzedéke, aki már kiaknázhatja azokat a lehetőségeket, aminkek mi még csak csíráját szemlélhetjük. S hogy hogyan hordozzuk gyermekünket ha éppen biciklizni szottyan kedvünk: ennek ma már csak kreativitásunk és anyagi lehetőségeink szabnak határt! A fenti képekből is meríthetünk ötleteket!