Kevesebb a magyar, magasabb az iskolázottság
Mint azt tegnap már megírtuk, ismét csökkent az ország népessége – ezúttal 134 ezer fővel. A KSH tavalyi „kis népszámlálása” megmutatta azt is, mi a helyzet az iskolázottságot, a családokat és a háztartásokat illetően.
A népesség száma és jellemzői
A 2016. évi mikrocenzus eredményeiből kiderül, hogy Magyarország népessége 2016. október 1-jén 9 803 837 fő volt – ez 134 ezer fővel kevesebb, mint a legutóbbi népszámláláskor, 2011-ben. A népességfogyásból következően a népsűrűség tovább mérséklődött, és 2016-ban egy négyzetkilométerre már csak 105 fő jutott. A legsűrűbben lakott település 2016-ban Budapest volt, ahol átlagosan 3360 fő élt egy négyzetkilométeren. A megyék közül Pest és Komárom-Esztergom volt a legsűrűbben, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun és Békés a leggyérebben lakott.
A felmérés időpontjában a népesség 15%-a volt gyermekkorú, 67% tartozott az aktív korúak, 19% pedig a 65 éves és az annál idősebbek közé. A gyermekkorúak aránya az átlagosnál magasabb a növekvő népességű Pest, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. Az aktív korúak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében egyaránt a népesség 68% át adják, Heves megyében azonban csupán 65% az arányuk. A teljes népességükhöz viszonyítva Békés és Zala megyében él a legtöbb időskorú – itt a lakosság 21%-a 65 éves vagy annál idősebb.
A 2016-ban hazánkban 149 111 nem magyar állampolgár élt, ami 6 ezerrel több, mint öt évvel korábban. Arányuk azonban mindössze 1,5% volt – ez alig haladta meg az öt évvel korábban mért 1,4%-ot. A hazánkban élő nem magyar állampolgárok között több a férfi, mint a nő, legtöbben aktív korúak, több mint háromnegyedük a 15-64 éves csoportba tartozik.
Iskolázottság
A 15 éves és annál idősebb népesség körében az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek aránya tovább mérséklődött 3,2%-ra. 2016-ban a felnőtt népesség több mint fele rendelkezett érettségivel, vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel. Az arányuk különösen magas a 20-34 évesek között, majd az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken.
Háztartások, családok
happy young family using tablet computer at modern home for playing games and education
2016-ban a lakosság 98%-a magánháztartásokban, 2%-uk, vagyis 217 ezer fő pedig intézeti háztartásban (pl. kollégiumban, idősek otthonában, börtönben) élt.
A 4 millió 21 ezer háztartás 66%-ában családok éltek, a háztartások további egyharmad része zömében egyedülállókból állt. A családháztartások túlnyomó többsége egycsaládos, alig fordul elő, hogy több család vezessen közös háztartást. Csökkent az egyedülállók száma, 2016-ban 1 millió 217 ezren voltak.
A családok száma 2016-ban 2 millió 743 ezer volt. A családok 82%-a (vagyis 2 millió 240 ezer család) párkapcsolaton alapult. Az élettársi kapcsolatok egyre nagyobb teret hódítanak: számuk a párkapcsolatokon belül meghaladta a 483 ezret. Jelentős az egyszülős családok száma is: 2016-ban 503 ezer családban élt egy szülő a gyermekével vagy gyermekeivel.
A lakások közel kétharmada téglából épült, 14%-uk volt panel, 13%-uk vályog építésű. A legtöbb panellakás Budapesten található, ahol a lakott lakások 25%-a ilyen. Ezt követi Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Fejér megye, ahol a panellakások aránya 17-20% között mozog.
A mikrocenzus alapkérdőívének most nem érintett résztémáit, valamint az öt kiegészítő felvétel adatait a KSH 2017 őszétől folyamatosan publikálja.
Forrás: KSH
