Kezdődik a suli! Kalandra Fel!

Végre kezdődik az iskola! Ilyenkor augusztusban már izgatottan várom a következő tanévet. Nem csak pedagógusként, szülőként is érint az iskolakezdés, így kettős szerepben élem át ezt az időszakot. Lássuk be, hogy nem kis feladat mindez, de ha jól szervezzük a dolgokat, előrelátók vagyunk (és nem esünk túlzásokba), akkor nagyon egyszerűen, sőt örömmel is telhet a várakozás időszaka.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
háttér
2017. augusztus 29. Családháló

Van néhány dolog, amit megtehetünk a boldog, nyugodt sulivárás érdekében:

Listázzunk!

Sok suliban adnak tanszerlistát, így sokkal könnyebb dolgunk van, hiszen nem kell ötletelni, hogy mire lesz szükség. Igazából csak első osztályban lehetünk bizonytalanabbak, főleg, ha első gyermekünk megy iskolába. A következő években kevesebb meglepetés érhet minket. Nyilván szükség lesz azokra, amikre tavaly, amiben pedig nem vagyunk biztosak, inkább ne vegyük meg. Mindenhol van türelmi idő, elég az első hetekbe bevinni, kapkodni azért nem kell!

De az első lépés ne is ez legyen! Ha van listánk vegyük elő, ha nincs írjunk egyet, hogy mire lesz szükség a tanév megkezdéséhez. Tételesen nézzük végig mi az ami használható még az előző évi felszerelésből. Táskát felesleges minden évben újat venni. Akár a tolltartó is maradhat. Ha veszünk is új ceruzákat, hiszen szép látvány szeptemberben a csilli-villi, új tolltartó, ne dobjuk ki a régieket sem, hiszen szükség lehet még rájuk.

Nézzük meg a rajz és technika felszerelést is. Mindenképp cseréljünk ragasztókat, a maradékot otthoni kreatív tevékenységhez használjuk! Az ecsetek is csereszavatosak, de a festékek, és az olajpasztell, biztosan jó 2 évig is (Ha nincs darabokban).

Nézzük meg a csomagolóanyagokat is. Rengeteg füzetborítót és címkét fel tudunk halmozni, feleslegesen ne vásároljunk!

Ezekkel nem csak spórolunk! Tanítsuk meg gyermekünknek, hogy ami még hasznosítható, azt felhasználjuk és nem dobjuk ki! Még egy kis környezetvédelem is belefér az iskolakezdésbe!

Hogyan és hol szerezzük be a dolgokat? Ha ismerjük a márkákat, akkor szinte bárhol. Ha még kezdő tanszervásárlók vagyunk, kérjünk segítséget! Fontos, hogy a gyerekek jó minőségű eszközökkel dolgozzanak!

A vásárlásból a csemetét se hagyjuk ki! Bizonyos keretek közöttök hagy válasszon, hiszen ő viszi és használja nap, mint a felszerelést. Azt viszont mondjuk meg őszintén, ha valami túl sokba kerül, vagy úgy gondoljuk szükségtelen. Ne is vegyük meg, nincs értelme túl nyújtózkodni a kereteinken!

A vásárlást pedig zárhatjuk egy vidám fagyizással, hiszen azért csak nyár van még!

Selejtezzünk! Rendszerezzünk!

Aki még nem tette meg, az „borítsa ki” a kis diák íróasztalát. Ne hagyjuk ezzel magára, segítsünk! Pakoljunk ki mindent! Amennyire helyünk engedi, tartsuk meg a tavalyi év emlékeit, hiszen évek múlva nagyon kellemes perceket szereznek majd. Ha csak néhány dolgot tarthatunk meg, legyen az egy füzet, néhány rajz, ellenőrző. Csinálhatunk minden tanévnek 1-1 mappát, így még biztosabb, hogy megmarad emléknek. (Ezt ne a gyerkőc szobájában tároljuk, hanem ahol mondjuk a család iratait, fényképeit.)

Mérjük fel, hogy elegendő hely áll-e rendelkezésére a kis tanulónak, megfelelő e szék, amin ülni fog. Ilyenkor érdemes az egész szobában rendet rakni, és a ruhákat, a játékokat is átselejtezni. Így teljes mértékben felkészülünk a következő időszakra.

Együtt pakoljunk, és a selejtezésnél kérjük ki a véleményét! Ha valamihez nagyon ragaszkodik, akkor se váljunk meg tőle, ha mi teljesen értelmetlennek tartjuk. A gyerekek ilyenek, az utolsó ici-pici dologról is meg tudják mondani honnan van, és miért van szükségük.

Nagyon olcsón beszerezhető kis tárolók vannak már, ha szükséges vegyünk újakat, vagy a régiekbe pakoljunk úgy, hogy minden apróság elférjen.

Jó, ha sikerül a rendet megtartani, összpontosítani is könnyebb rendezett szobában.

Az íróasztalon ne legyen sok kis dolog, mert könnyebben kalandozik el a figyelem. Mi már többször megállapodtunk a kicsi lányommal, hogy játék nem lehet az íróasztalon, bevallom, nem igazán jön össze. De próbálkozunk!

Legyen napirendünk!

Augusztus utolsó napjai legyenek igazán értékesek! Az utolsó napokban már napirendünk közelítsen a szeptemberihez! Próbáljunk kicsit korábban kelni, és az esti hancúrozásokat is fogjuk rövidebbre! Szerencsére idén elseje péntek, így az első „beszoktatós” nap után, rá is lehet pihenni a következő tanévre.

Ha tehetjük napközben legyünk együtt és fagyizzunk, beszélgessünk, strandoljunk, kiránduljunk. Esténként előkerülhet egy jó könyv és közös olvasással zárhatjuk a napot.

Beszélgessünk!

Fontos, a folyamatos kommunikáció a gyerkőccel, ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni! Eshet szó a következő év terveiről, de ne tegyünk, vagy tetessünk fogadalmakat! Idézzünk fel a kellemes, és mókás pillanatokat. Beszélhetünk arról, hogy mit lehetne hatékonyabban csinálni, vagy megváltoztatni a tavalyihoz képest. Elsősökkel más a helyzet, hiszen nem tudjuk még pontosan mi, hogyan lesz. Ha van lehetőség keressük leendő osztálytársak társaságát, így megkönnyíthetjük az első napokat.

Olvassunk!

Különösen kisiskolás korban fontos, hogy ha lehet minden nap olvasson a gyerkőc, persze később sem hátrány! Minden tanulásnak az alapja az olvasás, és a szöveg megértése, így, ha tennénk valamit azért, hogy könnyebben menjen a suli, olvassunk együtt! Ha eddig nem voltunk, irány a könyvtár, és biztosan minden gyerkőc talál magának érdekes olvasmányt. Nem kell feltétlen regényben gondolkodni! A mesék vagy valamilyen érdekes ismeretterjesztő szöveg is tökéletes. A választott olvasmány a kis olvasó érdeklődésének megfelelő legyen! Azoknak, akiknek még nehezebben megy az olvasás, ér segíteni. Jó módszer az „Egy oldalt te olvasol, egy oldalt én!” módszer, vagyis a hosszabb szövegek olvasásába a szülők is „besegíthetnek”.

Sok-sok apróság, amivel könnyebb visszaállni az iskolás hétköznapokra. Mégis a legfontosabb, hogy a szülők is pozitív érzésekkel várják a következő hónapokat! A suliban csupa izgalmas dolog történik, igaz nem rajzfilmek és Playstation, de sok-sok más, izgalmas, értékes dolog, amit a kis iskolás kaphat. Nincs más hátra! Kalandra fel!

A szerző pedagógus