Kire bízzuk a szülést? – kerekasztal-beszélgetés a visegrádi országok között
Ezzel a címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Friedrich Ebert Alapítvány (FES), az EMMA Egyesület és a Másállapotot a Szülészetben! mozgalom. A rendezvényen részt vevők a visegrádi országok szülészeti ellátórendszeréről beszélgettek, valamint megfogalmazták legfőbb céljukat: a szülések kapcsán kialakult szabályozás és gyakorlat megváltoztatását.
Amint az a Válasz.hu cikkében olvasható, a résztvevők hangsúlyozták: a bábai szakma elismertsége, valamint az otthonszülés bárki számára elérhető lehetősége egyelőre komoly hiányokat szenved Magyarországon. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a medikalizált szülések során a szülő nő aktív részvétele helyett passzív szerepbe kényszerült, a bábaság pedig kénytelen volt átadni a helyét a szülésznőknek, akik az orvosoknak alárendelve dolgoznak.
A cikk így ír az eseményről: „A mozgalom megoldási javaslata: nőközpontú szülészeti ellátás, ahol a nőnek (és az egész családnak) megvan a lehetősége a megfelelő szakmai tájékoztatáson alapuló szabad döntésre. Szerintük annak fel- és elismerése, hogy a szülés a női lét kiemelt eseménye, az egész társadalom érdeke, hiszen míg egy trauma romboló hatású, a jó szülésélmény megerősítő: az az erő, képesség és kompetencia, amit egy pozitív szülésélményt generál a nőkben, kihat az egész életükre (és ezáltal a babákra, a családokra és a társadalomra).”
Noha a többi visegrádi országokban (Szlovákia, Csehország, Lengyelország) kicsit más a helyzet, mint nálunk, azért ott sem minden rózsás: „A visegrádi országok aktivistái (Zuzana Kriskova, Női körök, Szlovákia; Zuzana Candigliota, Emberi Jogi Liga, Csehország; Malgorzata Darmas, Szülés Méltósággal Alapítvány, Lengyelország) hasonló folyamatokról számoltak be a méltóságteljes szülésért folytatott küzdelmeik ismertetésekor, mint a magyar mozgalom képviselője. Kiderült, hogy Szlovákiában a magánélethez és a méltósághoz való jogot továbbra is megszegik a szülészeteken, nincs megfelelő tájékoztatás, így az azon alapuló szabad döntéshozatal sem; helyette van hierarchikus szülész-orvosi praxis, női sztereotípiákon alapuló hozzáállás, melyet jól tükröz a szülészeti dolgozók szóhasználata is. Kiemelte, hogy bár 25 éve létezik törvény a bababarát szülészetről, mindez „csak papír”, hiszen még mindig nincs a WHO-s kritériumoknak megfelelő szülészeti intézmény Szlovákiában.Hasonló tapasztalatokról számolt be a csehországi képviselő. Jelentősen különbség csak a lengyelországi beszámolóban volt, ahol jelentős változások történtek a szülészeti ellátásban és az érintettek hozzáállásában is. A 2012-es rendeletben rögzített kötelező protokoll WHO-ajánláson alapszik – „ha nem is tökéletes, de jó” –, gyenge pontja viszont, hogy alkalmazása nincs ellenőrizve, sőt a kikényszerítéséhez szükséges jogi eszközök sem léteznek. A legnagyobb eredménynek a konferenciák és publikációk mellett az összes kórházi szülészet ellátásának részletes leírását tartalmazó, évente frissített és a szülők által véleményezhető online nyilvántartást nevezte.”
