Kis gondolkodás, kis odafigyelés: nulla hulladék!

Lejárt, mindjárt lejár, ezt is minek tartogatom, évek óta nem használtuk, mehet minden a kukába. Végre megszabadultam a kacatoktól, lomoktól. De akció van a hipermarketben! Megyek, és gyorsan bevásárolok, nem baj, ha nincs szükség mindenre, a lényeg, hogy olcsó! Jaaaaj, de cuki ez a póló, igaz, van már  ilyenből öt a szekrényben, de azért eggyel több vagy kevesebb igazán nem számít…Ez a fajta gondolkodásmód vezet oda, hogy belefulladunk a saját szemetünkbe, illetve bolygónk belefullad az általunk gyártott hulladéktengerbe. Nézzünk egy kicsit bele a szemetesvödrünkbe, a szekrényeinkbe, a fiókjainkba: szelektálással, komposztálással, és legfőkébb átgondolt vásárlással és tárolással rengeteget segíthetnénk magunkon és a világon, amelyben élünk. Cél a nulla hulladék, azaz a ”zero waste”!

A család, amelyik nem termel szemetet

Van egy család Amerikában, akiknek ez sikerült. Egy olyan országban, ahol az egy főre eső havi kidobott ételmennyiség kilenc kilogramm (!), ez különösen nagy teljesítmény. Csak hogy tudjuk: miközben minden hetedik ember alultáplált földünkön, addig évi 1,3 milliárd tonna ételt dobunk ki, ami a megtermelt ennivaló egyharmada. Kis túlzással olyan ez, mintha minden harmadik falatot a kukába köpnénk.

A kaliforniai Johnsonék tehát megvalósították azt, amire nem csak Amerikában, de a világ legtöbb országában csak legyintenének: ugyan, ez lehetetlen! Pedig nem sokat változtattak, csupán végiggondolták, mi a jobb: ha a fogyasztói társadalom diktál nekik, vagy ha szembeszállnak a vásárolj-halmozz fel-dobd ki-vegyél újat-gondolkodásmóddal?

Johnsonék története teljesen hétköznapi: új házba költöztek, s a csomagolás közben megdöbbentek, mennyi felesleges holmit halmoztak fel. Hideg fejjel és radikálisan megszabadultak javaik 80 százalékától, s közben megfogadták: új otthonuk nem lesz kacattemető. Innentől már csak egy lépés volt a zero waste, vagyis a nulla hulladék-elv megvalósítása: egyszer és mindenkorra véget vetettek a műanyag zacskók uralmának, s helyette vászontáskákkal kezdtek bevásárolni. A boltban minden kimérhető dolognak (ld, hús, vaj, sajt, stb) külön üveget, zsákocskát visznek, s ebben is tárolják a megvásárolt élemiszert, csakúgy, mint bármilyen más ételfajtát. Üvegek, dobozok, zsákok…ez az alapja háztartásuknak. Ahová lehet, gyalog, vagy biciklivel járnak. A ruhamennyiséget éves szinten előre megállapítják és szigorúan annyit vásárolnak belőle, amennyire valóban szükségük van. A mosás természetesen mosódióval történik. Vegyszert egyáltalán nem használnak, és még a fogkeféjük is lebomló anyagból készül. Amire nincs szükségük (ruha, játék, stb.), azt elajándékozzák. A szerves hulladék a komposztálóba kerül. Az eredmény: néhány maroknyi szemét szemben az átlag amerikaiak éves fél tonna hulladékával szemben.

Az újrahasznosítás nem jó irány!

Fontos tisztázni, hogy a nulla hulladék-elv nem ugyanaz, mint az újrahasznosítás-irányzat. Olyannyira nem, hogy a Zero Waste nevű szervezet határozottan megfogalmazta: “Nem lehet nulla hulladékot elérni az újrahasznosítással. Az újrahasznosítás nem a jó eredmény eléréséért tett “első lépés: az újrahasznosítás egy lépés a rossz irányba!”

Az 1960-as években elindult környezetvédelmi mozgalmak hívták fel először a figyelmünket a bennünket elárasztó szemétre. Elkeseredetten keresték a megoldást, s az első, amit kigondoltak a szemét újrahasznosítása volt, ami eleinte jó módszernek tűnt, ma már azonban a Zero Waste elemzői szerint logikátlan, hiszen a recycling nem a szemét mennyiségének csökkentésére koncentrál, hanem az egyre növekvő hulladékmenyiség minél nagyobb arányú újrafelhasználására, ami egyáltalán nem oldja meg a szeméttermelés problémáját.

Johnsonék trükkjei

Ezek után hadd osszunk meg veletek néhány tippet Bea Johnson nullahulladék-bajnok háziasszony blogjáról:

Új szemléletmódú háztartásunkhoz szükségünk lesz vászonszatyrokra, zsákokra, zárható üvegekre és dobozokra.

Konyha

Papírtörlő helyett használjunk régi ruhákat, szendvics-csomagoló szalvéta helyett konyharuhát, vagy dobozokat. Szelektáljuk a szemetet. Vásároljunk termelői piacon, vagy olyan helyen, ahol kimérve vehetjük meg az élelmiszert. Mindennek vigyünk zsákot, szatyrot, dobozt, üveget. Tisztítószernek tökéletes a mosószóda, a szódabikarbóna, az ecet és a citrom. A már majdnem lejáró élelmiszereinket használjuk fel úgy, hogy mindig tartsuk észben: szemetet nem termelünk! Vegyünk egy kuktát, amiben feleannyi idő alatt fő meg bármi. Igyunk csapvizet! Komposztáljunk mindent, ami szerves! Bevásárlólistának használjunk régi blokkokat, az egyik oldalán már teleírt papírokat, cetliket. Télen sütés után hagyjuk nyitva a sütő ajtaját – ez is fűti a házat.

Fürdőszoba

Használjunk 100 százalékban újrahasznosított és nem fehérített WC-papírt. Légfrissítőnek alkalmazzunk levendulaolajat vízzel keverve egy spriccelőben. A fogkrémről térjünk át az otthon készített fogporra. A szappan kimért, darabra vágott bioszappan legyen, csomagolás nélkül. A fürdővizet használjatjuk WC-öblítésre. Ha sokat kell folyatni a vizet, hogy felmelegedjen zuhanyzáskor, fogjuk fel vödrökbe: jó lesz öntözéshez!

Dolgozószoba, iroda

Használjunk újratölthető tollakat, és ceruzákat. Nyomtassunk a papír mindkét oldalára, vagy csináljunk jegyzettömböt az egyik oldalukon üres papírokból, borítékokból. A kidobott papírt inkább vigyük el a szelektív hulladékgyűjtőbe. Csomagoljuk postán feladandó dolgainkat használt papírba. Ne vegyünk újságokat: olvassuk el őket a könyvtárban. A már megunt könyveinket adományozzuk oda másoknak.

Gardrób

Csupán annyi ruhánk, cipőnk, táskánk legyen, amennyire valóban szükségünk van. Évente csak néhányszor vásároljunk ruhát, lehetőleg azt is turkálóból. Ha mégis újat veszünk, akkor minőségi terméket válasszunk. Természetesen zacskót, dobozt ne hozzunk haza. A feleslegessé vált ruhadarabokat adományozzuk oda karitatív szervezeteknek, az elhasználódottakat pedig fogjuk be takarítóeszköznek.

Nulla hulladék itthon

Magyarországon a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) öt évvel ezelőtt indította el Nulla Hulladék Programját, amelynek lényege a gondolkodásmód átalakítása annak érdekében, hogy a környezetünkben okozott károkat enyhítsük, mérsékeljük. Ahogy a szövetség honlapján olvasható: “A nulla hulladék felé vezető út nem elsősorban hulladékgazdálkodási kérdés: a különböző hulladékkezelési módok helyett/mellett sokkal inkább önismeretre, közösségépítésre, együttműködésre, önellátásra, helyi önrendelkezésre, kreativitásra, rugalmas struktúrák kialakítására kell törekednünk. A nulla hulladék célkitűzés tehát nem technológiai megoldás, vagy szolgáltatás. Inkább egy újszerű gondolkodásmód és életstílus.”