Kormányrendeletben rögzítenék a homokozó-tisztítást

Bármily meglepő, hazánkban központilag nem szabályozott a köztereken található homokozók tisztítása. Pedig gyerekeink komoly veszélyeknek vannak kitéve: az állatoktól, hulladékoktól több mint százféle fertőző betegséget kaphatnak el, nem beszélve a penészgombáról és az allergiát okozó kórokozókról.

Néhány nappal ezelőtt mutatkozott be a nyilvánosság előtt a Tiszta Homokozóért Alapítvány, mely szervezetnek elsődleges célja, hogy minél több Magyarországi homokozó időről időre megtisztuljon. Ezt véleményük szerint az garantálná, ha kormányrendeletben rögzítenék a kötelezettséget.

Céljuk csak részben társadalmi, hisz üzleti tevékenységet is folytatnak: hazánkban egyedüliként használják a német fejlesztésű Reattherm-eljárást. Ennek lényege az, hogy egy folyamatosan adagolható szállítóberendezés a kezelendő homokot többszörösen átforgatja és gázégővel 1200-1400°C hőmérsékletre melegíti. A sikerességet az igen magas hőmérséklet biztosítja, mely hatására az emberre veszélyes baktériumok, féregpeték elpusztulnak. A berendezést szitával is felszerelték, mely kiszűri a további szennyeződéseket pl.: üvegcserepet, cigarettacsikket, valamint a csomósodást.

Lapunk kérdésére az alapítvány elnöke arra hívta fel a figyelmet: Németországban például évente kötelező a homokozók tisztítása, a magyar gyerekeknek ugyanakkor legtöbbször csak „hipózás” jut fertőtlenítés címén. Kifejtette, a szülőkben sokszor nem is tudatosodik, hogy a játszótéri vagy az óvodai homokozókban mennyi féreg, vírus, baktérium és gomba jelenthet veszélyt a csemetére. A leggondosabb tisztántartás mellett sem lehet teljesen kiküszöbölni, hogy állati ürülék vagy szőr, toll kerüljön bele, ráadásul nedves időben a homokozóban lévő penészgombától is megbetegedhetnek a gyermekek. Egyetlen megoldás: a rendszeres tisztítás, ám erre hazánkban eddig szinte egyáltalán nem volt lehetőség.

Szemán Györgyné Ibolya hangsúlyozta, hogy a legnagyobb probléma a jogi szabályozatlanság, de – jegyezte meg – igazság szerint azt sem lehet tudni, pontosan hány homokozó létezik idehaza,  csak becsülni szokták a számukat, hozzávetőleg 10 ezer körülire.

Az önkormányzatok és más köz- vagy magánintézmények saját belátásuk és költségvetésük szerint döntenek arról, hogy milyen gyakran és módon tisztíttatják a homokozóikat. Az egyik legrosszabb példa, amikor a homokozóba hipót öntenek fertőtlenítés gyanánt vagy a nem ellenőrzött fuvarozó a friss homok helyett kicseréli két homokozó tartalmát. Persze sok helyen rendesen elvégzik a cserét, az azonban a legdrágábbik megoldás. Ismert módszer még a lángszórós fertőtlenítés is (a Főkert például használja), ám ez a technika csak felületi, körülbelül 10 centiméteres rétegben képes baktériumot ölni, ami gyakran édeskevés, ráadásul az alsó homokréteg napokon belül „visszafertőzi” a mentesített területet.

Megtudtuk, hogy az önkormányzatok 8-13 ezer forint/köbméter áron végeztetnek – ha végeztetnek – tisztítást vagy cserét, az alapítvány által használt technológiával ez nagyságrendileg ugyanennyibe kerül, igaz – állítják – sokkal hatékonyabb, és a környezetet sem szennyezi.

Az elnök elmondta, ahhoz, hogy az ügy a parlament elé kerülhessen, sok petíciót kell még benyújtaniuk, mindenesetre a lobbi megindult: az Országos Környezetegészségügyi Intézet vizsgálta a technológiát, szakvéleményt is készített, mely jó kiindulási alap lehet a politikusok véleményformálására.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet szakvéleménye.

Mikrobiológiai homokminták elemzésének eredményei.