Kutatás: emelkedett a császármetszések aránya a magyarországi szülészeteken
Csupán a válaszadók két százaléka számolt be arról, hogy szülésük során semmilyen beavatkozást nem tapasztaltak - derül ki egy új felmérésből.
2019. február 22-23-án tartotta a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság az éves kongresszusát, ahol Gitidiszné Gyetván Krisztina és dr. Kun Judit Gabriella ismertették az “Anyák élményei a magyarországi szülészeteken” c. online kérdőíves felmérésük eredményeit.
A kérdőívre 2015 és 2018 között szült nők válaszoltak, összesen 8257 fő. Az előadásban a 2018-tól 2019 január végéig, egészséges várandósság után és időre szült, 3095 édesanya válaszait vették figyelembe. A kutatás nem reprezentatív, de az ország összes megyéjéből és Budapest minden kórházából érkeztek tapasztalatok.
A felmérés eredményei szerint egy egészséges várandós körülbelül 5-6 alkalommal fordul meg kórházban és legalább 4 alkalommal a védőnőnél. Ezek a látogatások az utolsó hónapban esetenként egyéb alkalmakkal, pl. vérvétellel, ultrahanggal, CTG-vel egészülnek ki. A válaszadó anyák nem tartották megfelelőnek az egészségügyi dolgozóktól jogaikról és lehetőségeikről, illetve a vizsgálatokkal és állapotukkal kapcsolatos, várandósságuk és szülésük alatt kapott tájékoztatást.
A szülések mintegy 62 százaléka történt hüvelyi úton és 38 százaléka császármetszéssel, az összes válasz (8257 fő) figyelembevételével a császármetszés aránya 2015 és 2019 között meredeken emelkedett. A 3095 válaszadó összesen 13 805 beavatkozáson esett át a szülés folyamán, tehát átlagosan 4-5 beavatkozást tapasztaltak. 2 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy esetében semmilyen beavatkozás nem történt. 55 százalékuk számolt be arról, hogy nem lehetett számára megfelelő, kényelmes testhelyzetben: 87 százalék háton, 8 százalék szülőszéken hozhatta világra gyermekét.
Az elemzésben vizsgált összes újszülött 65 százaléka maradhatott közvetlenül a szülés után édesanyjával: a normál hüvelyi szüléssel világra jött gyermekek 91 százaléka és a császármetszéssel születettek 25 százaléka. Az „aranyórát” bőr-bőr kontaktusban azonban a normál hüvelyi szüléssel világra jött gyermekeknek is csupán 23-24 százaléka tölthette el édesanyjával együtt.
A válaszadók 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyermeke kapott tápszert az első héten. A kutatásban említett szülészetek között ’bababarát’ és ’nem bababarát’ intézmények is voltak. (A kifejezés valójában szoptatást támogató szülészeti ellátást jelent. 2009 óta a „bababarát kórház” minősítést az Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság (SZTNB) ítéli oda azoknak a kórházaknak, amelyek teljesítik a feltételeket, köztük a „Tíz lépés” (http://www.sztnb.hu/10steps-HUN.pdf) követelményeit.) A válaszadók tapasztalatai szerint a bababarát kórházakban az újszülöttek 38 százaléka, a nem bababarát kórházban pedig 60 százalékuk kapott valamilyen tápszeres pótlást. A kutatók tapasztalatai szerint az anyákat nem minden esetben tájékoztatták az intézményekben arról, hogy gyermekeik kiegészítő táplálást is kaptak, erről többen csupán a zárójelentésekből értesültek.
Az előadók végezetül a civil összefogás és a nemzetközi ajánlások figyelembevételének fontosságát és pozitív változást előre mozdító szerepét hangsúlyozták.
