Magyarország az Európai Családpolitikai Rangsor élén

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért (KINCS) a népesedési világnap alkalmából (július 11.) idén első ízben hozta nyilvánosságra az európai országok családpolitikai rangsorát. A családbarátság 12 szempontját érvényesítő rangsor megmutatja, hogy az adott országban mennyire sokrétű és milyen széles a családokat támogató intézkedések köre. Az eredményekből kiderül, hogy egy adott ország társadalompolitikája kiemelten kezeli-e a családot és hogy a családpolitika mennyire komplex. 

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért 2019. április végén jelentette meg Európai családpolitikai kitekintő című kiadványát, amelyben 45 európai országnak a családpolitikai intézményrendszerét mutatta be. Az újszerű áttekintés (illetve a kötet alapjául szolgáló Eurostat, MISSOC és MISSCEO) 2018-as gyűjtésének adatai alapján a KINCS 2019-ben felállította az Európai Családpolitikai Rangsort. A rangsor célja, hogy rálátást nyújtson az Európai országokban elérhető, családokat szolgáló intézkedések komplexitására, a családok által igénybe vehető családtámogatási ellátások és szolgáltatások körére, bőségére. A rangsor egyúttal betekintést enged abba, mely ország számára megkülönböztetett a család, mint társadalomalkotó egység szerepe, hol jelenik meg hangsúlyosabban a családpolitika önállósága.

A rangsorban az Európai Unió 28 tagállama, illetve további 17 európai ország szerepel. Az egyes országok családpolitikáját 12 intézkedéstípus alapján hasonlítja össze az elemzés: vizsgálja a családok lakhatását segítő támogatásokat, a családi típusú adózást, a családi pótlékot, valamint az anyasági, a csecsemőgondozási és a gyermekgondozást segítő ellátásokat, a szülési, a gyermekgondozási és az apa szabadságokat, a bölcsődébe és óvodába járó gyermekek arányát, valamint a gyermekgondozási időszak nyugdíjba számításának lehetőségét.

A besorolás az egyes családpolitikai intézkedéstípusok meglétének, illetve az európai irányelvekhez viszonyított mértékének megfelelően történt 0-1 közötti skálán, ahol a nulla az adott intézkedés hiányát, az 1 annak meglétét, illetve irányelvnek megfelelő vagy a fölötti mértékét jelöli.

A besorolást mutató táblázatot részletesen a Kopp Mária Intézet honlapján tekinthetjük meg. Magyarország Franciaországgal együtt a rangsor élén végzett, míg a lista középmezőnyében szerepel többek között az Egyesült Királyság, Spanyolország és Dánia, ahol az érintettek valamivel kevesebb családtámogatási lehetőség közül választhatnak. A lista felső harmadában jellemzően uniós, míg az utolsó harmadában EU-n kívüli országok szerepelnek.