Magzatok jogok nélkül? – A magyarországi magzat-botrányok

Az Unió országaiban más-más szabályok hatályosak a magzatkísérletek ügyében, annak ellenére is, hogy az EU Legfelsőbb Bírósága már két éve kimondta, nem lehet olyan találmányt szabadalmaztatni, amelynek kifejlesztése során embrióból nyert őssejttel kísérleteztek. Mi a helyzet Magyarországon?

Legutóbb éppen néhány napja Veszprémben írták alá politikusok, egyházi vezetők, értelmiségiek azt a magzatkísérletek elleni petíciót, amely része az EU-s aláírásgyűjtésnek, melyet a magzati lét védelméért indítottak.

A kezdeményezést legalább hét EU tagországból származó, legkevesebb 1 millió uniós polgárnak kell támogatnia, továbbá a hét tagállam mindegyikében össze kell gyűjteni a minimálisan szükséges számú aláírást. Miután összegyűlt az 1 millió aláírás, az Európai Bizottság megvizsgálja a kezdeményezést, és dönt arról, hogy előterjeszt-e jogalkotási javaslatot. A bizottság javaslata azután a jogalkotó elé kerül, és elfogadása esetén jogszabály válik belőle. Az aláírásokat anyák napjáig, május 5-ig gyűjtik.

A kezdeményezés fő célja, hogy az EU a fogantatástól kezdve biztosítsa az élethez való jog védelmét, és ne finanszírozzon embriók elpusztításával járó kísérleteket.

Mint azt előző cikkünkben alaposan körüljártuk, az Unió országaiban is más és más szabályok hatályosak a területen, annak ellenére is, hogy az EU Legfelsőbb Bírósága már két éve kimondta, hogy nem lehet olyan találmányt szabadalmaztatni, amelynek kifejlesztése során embrióból nyert őssejttel kísérleteztek. Ennek ellenére az egyes országok egyelőre maguk dönthetnek erről, csakúgy, mint az abortusz szabályozásáról, amelynek kérdésében az Európai Bizottság nem tartja magát illetékesnek.

Magyarországon legutóbb 2009-ben vált „forróvá” a téma, amikor a kaposvári Seffer-klinikán egy amerikai, egy ukrán és két magyar orvost vettek őrizetbe emberi test tiltott, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett felhasználásának gyanúja miatt. Az ügyet megszellőztető portál  állítása szerint több információforrás is megerősítette, hogy a Seffer-klinikán engedély nélküli beavatkozásokat végeztek. A klinikán kezelésenként ötmillió forintot vagy 25 ezer dollárt kértek a beavatkozásokért.

De pontosan milyen beavatkozásokat is? A vád szerint őssejt-beültetéseket, a beavatkozáshoz szükséges őssejteket állítólag elvetélt emberi magzatokból nyerték, és azokat injekció vagy infúzió formájában adták be a betegeknek. Az eljárás nem engedélyezett, és sem a hasznossága, sem a veszélyei nem kellően ismertek. A rendőrség emberi test tiltott, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett felhasználásával gyanúsítja a négy orvost – írta a hírportál.

Seffer doktor egy az RTL Klubnak adott 2012-es interjúban – a per alatt született gyermeke társaságában – beszélt megpróbáltatásairól. Állítja, minden szükséges engedély birtokában végezte kísérleteit, illetve őssejt-terápiáit. Szerinte nem véletlen, hogy az ügy azóta sem zárult le, hiszen – mint fogalmazott – „nincs vád”.

A magyar szabályozás egyébként kimondottan konzervatívnak mondható, igen szigorúan szabályoz minden emberen, illetve belőle származó szöveten végzett kísérletet. Egy a szakterülettel foglalkozó jogásznő egy korábbi interjúban azt hangsúlyozta: Magyarországon nem csak az élő emberen végzett kutatás engedélyköteles, hanem az orvostudományi is, amennyiben az élő emberből vagy halottból eltávolított sejtekkel, sejtalkotórésszel, szövettel, szervvel, testrésszel, vagy akár az ivarsejteken, embrión végeznek kutatást. A kutatási engedélyben foglaltaktól tehát a kutatás során nem lehet eltérni, ha módosításra van szükség, ezt ismételten engedélyeztetni kell. A Büntető Törvénykönyv szerint, aki emberen orvostudományi kutatást engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A jogásznő felhívta a figyelmet arra is, hogy a magzati eredetű őssejt kinyerése esetében figyelembe kell venni a magzati élet védelméről szóló törvényt is. Így például azt is vizsgálni kell, hogy jogszerű volt-e a terhesség-megszakítás, a törvényben rendelkezésre álló idő alatt és az anyára gyakorolt bármiféle pressziótól mentesen történt-e. Anyagi ellenszolgáltatásért például tilos magzati szövetet adományozni. Ha a szövetet műtéti úton távolították el, az egészségügyi törvény alapján a beteg írásbeli beleegyezése szükséges ahhoz, hogy eltávolított sejtjét, sejtalkotórészét, szövetét, szervét, testrészét – egészségügyi ellátásával össze nem függő célra, például őssejt-kutatáshoz is felhasználhassák.

Bár Magyarországon egyelőre senki sem végez kutatásokat embriókon, a jogszabály alapján ezt a megtermékenyítéstől számított 14. napig a jóváhagyott kutatási protokoll szerint elvileg lehetne.

Ugyanakkor vitatott, hogy az őssejt kutatásokra vonatkoztatható-e az a passzus, amely szerint az embrió sejtjeit szétválasztani kizárólag a születendő gyermek valószínűsíthető megbetegedésének, az embrió károsodásának megállapítása érdekében lehet. A jogásznő véleménye szerint ez a rendelkezés, keletkezése idején, (1997-ben) az ún. beültetés előtti (pre-implantációs) genetikai vizsgálatok egyes formáira vonatkozott csak, hiszen akkor szó sem volt még az embrionális őssejtek felhasználásáról.

A fent említett perben persze nem elsősorban a magzati sejtek orvosi célú felhasználása állt a középpontban, hanem a megfelelő engedélyek esetleges hiánya. Amit azonban a magzati élet védelméért aláírásgyűjtést kezdők szeretnének, az ennél sokkal több: ők semmilyen szabállyal, engedéllyel sem tennék lehetővé, hogy embereken, emberi szöveteken bármilyen kísérleteket végezzenek.