Május végéig lehet belépni az árfolyamgátba

Május 31-ig meghosszabbította az árfolyamgát igénylésének határidejét kedden az Országgyűlés.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2013. március 26. bencze.aron

Május 31-ig meghosszabbította az árfolyamgát igénylésének határidejét kedden az Országgyűlés.


A fideszes Dióssi Csaba erről szóló, a hétvégén benyújtott indítványát – házszabálytól eltéréssel – kedd reggel fogadták el a képviselők egyhangúlag, 260 igen szavazattal. Így március vége helyett május 31-ig lesz igényelhető az árfolyamgát, amelynek keretében egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni minimum három éven át, de – a jelenlegi szabályok szerint – legkésőbb 2017 júniusának végéig. A legfontosabb az, hogy minél többen belépjenek az árfolyamgátba – hangsúlyozta hétfőn Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki minden érintettet arra biztatott, vegye igénybe ezt a lehetőséget.

Dióssi Csaba javaslata indoklásában kifejtette: a kormány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), valamint a Magyar Bankszövetség közös médiakampánya jelenleg is tart, és valószínűleg a jogosultak jelentős részét fogja meggyőzni a gyűjtőszámlahitel igénylésének szükségességéről. A PSZÁF március eleji tájékoztatása szerint az idén január végéig a körülbelül 456 ezer jogosult 29,3 százaléka lépett be az árfolyamgátrendszerbe. A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások január 30-ig 115 ezer 130 gyűjtőszámlát nyitottak meg devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján.

A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya január végén 1034 milliárd forint volt, amely a lehetséges teljes devizahitel-állomány 33,8 százaléka. Az árfolyamgáttal a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum három évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek. A devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztő részleteiben ugyanis a rögzített időszak alatt nem jelennek meg, az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forintgyűjtőszámlára kerül. A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, azaz az adós tartozásának ezt a részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel (a közszférában dolgozók ehhez még kamattámogatást is kapnak).