Megmentheted a bolygót egy tál lencsével, babbal

A statisztikusok döbbenetes számokat mondanak arról mennyien leszünk hamarosan a Földön, az élelmezési szakemberek pedig gőzerővel keresik a megoldást arra, mit eszik majd ennyi ember. A sokféle vízió közül egy különösen szimpatikusnak tűnik: a hüvelyeseké lehet a jövő.

háttér
2017. december 31. Tudatos Vásárló

Nem tudom, ki hogy van vele, engem a pánikroham kerülget, valahányszor a Föld túlnépesedési számaival szembesülök. (Ha szereted magad sokkolni efféle adatokkal, akkor ajánlom a worldometers oldalát, ahol valós időben követheted az emberiség gyarapodását.) No de akár nyomaszt, akár nem, a következő van:

• Jelen pillanatban nagyjából 7,5 milliárdan vagyunk. Évente 80 millióval többen. 2050-re kb. 9 milliárdan leszünk.

• A világ édesvízkészletének 70%-át már most is termőföldek öntözésére és haszonállatok itatására használjuk.

805 millió ember nem jut elég élelemhez.

• A következő 15 évben négyszeresére nő az a terület, amin élelem helyett bio-üzemanyagot termesztünk.

Kérdés nem fér hozzá, hogy a globális felmelegedés és környezetszennyezés megállítása mellett legnagyobb feladatunk a világ népességének élelmezése.

Ezek után van jó hír is?

Ha a megfelelő területekre fókuszálna, a világ mezőgazdasága jelenleg is biztosítani tudná 9 milliárd ember egészséges élelmezését. Hogy mi lenne ez a fókusz? A vegetáriánus alapanyagok.

A rossz hír viszont, hogy a világ gazdaságilag fejlett része makacsul ragaszkodik megszokott étrendjéhez, és kitart amellett, hogy nincs jó étel hús nélkül. Nem beszélve a most 1,4 milliárd lakosú Kínáról, ahol az étkezési szokások rohamos ütemben változnak, és egyre jobban közelítenek a hús-központú amerikai és európai étrendhez.

A jövő élelmezése szempontjából meghatározó lehet, miben látja a megoldást, milyen utakat keres Kína. A Bloomberg idén májusban közölt remek összefoglaló cikket a témában.

 

Pedig tudjuk, ötször annyi gabona kell például ahhoz, hogy adott mennyiségű kalóriához jussunk disznóhúsból, mint ha mi magunk fogyasztanánk gabonát. Ez az arány a marhahús esetében még rosszabb: 10-szeres. A jövő útja pedig kétség kívül az, ha a szervezetünk számára szükséges fehérjét állati helyett növényi alapanyagokból szerezzük be, vagy legalábbis növeljük az utóbbi arányát.

A világ népességének élelmezésére sokan sok irányban keresik választ: hogyan lehet egyre több növényt termeszteni a szárazföldön, a tengerekben, mesterséges szárazföldi aquakultúrákban, felhőkarcolókban, nagyvárosi állatfarmon, növelni a terméshozamot öntözőberendezésekkel, műtrágyával, GMO-vetőmaggal. A legtöbb efféle megoldás hatalmas technológiai beruházást igényel, miközben teljesen kiszolgáltatottá teszi a gazdákat a technológiának, illetve, mint például a műtrágyázás, óriási környezetterheléssel jár.

A cikk itt folytatódik!