Megoldások válságra

Sarkozy december 1-jei Toulonban tartandó beszéde okán a La Croix az állampolgárok lehetséges lépéseit vizsgálja a gazdasági válság kezelésére. A jelenlegi gazdasági, pénzügyi szituációban sok francia érzi magát elveszettnek, az állampolgárok azonban nem teljesen tehetetlenek. A La Croix azokat a területeket vizsgálja, ahol az emberek ellenállhatnak a válságnak.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. december 16. szabo.daniel

Sarkozy december 1-jei Toulonban tartandó beszéde okán a La Croix az állampolgárok lehetséges lépéseit vizsgálja a gazdasági válság kezelésére. A jelenlegi gazdasági, pénzügyi szituációban sok francia érzi magát elveszettnek, az állampolgárok azonban nem teljesen tehetetlenek. A La Croix azokat a területeket vizsgálja, ahol az emberek ellenállhatnak a válságnak.


A La Croix vizsgálati területei pontokba szedve:

1.    December 1-jén, a tavalyi 150 helyett 400-an gyűlnek össze Chambery-ben, hogy feltérképezzék a helyi érdekeltségű befektetési lehetőségeket. Philippe Gluntz, a 4000 üzletembert és vállalkozót tömörítő France Angels egyesület elnöke szerint a krízist követően a helyi befektetések egyre inkább jelentenek alternatívát: 4 év alatt a szervezet megduplázta hálózatának nagyságát, több mint 300 helyi projektet támogatott, és 45 milliós befektetést könyvelhet el, amely 10%-os növekedés. Egyre nagyobb az igény az értelmes projektekbe való befektetésekre – mondja Devert Bernard, a Habitat et humanisme szervezet elnöke, akik ingatlanpiacon tevékenykednek, és szegény családoknak próbálnak új lakhelyet biztosítani. Szerte az országban egyre több helyi befektetéseket célzó projekt van. A Pays de la Loire régióban pénzügyi alapot hoztak létre, melyet megújuló energiákkal foglalkozó helyi vállalataiba fektetnek.

2.    Több pénzügyi szakértő szerint is hasznos lenne, ha a franciák megtakarításaikat az államkasszába fektethetnék be részvények vásárlása formájában.

3.    Növekszik a franciák hajlandósága, hogy hazai termékeket vásároljanak az Európán kívüli importtermékek helyett, és ezért akár többet is fizetnének. Ezt azzal is indokolják, hogy a helyi foglalkoztatottságot szeretnék javítani.

4.    1600 milliárdos államadóssággal fájdalmas kilábalni a válságból. Magasabb adókra kell számítani, miközben csökkenteni kell a kormány kiadásait, így a munkavállalók és a családok is kevesebb támogatásban részesülnek. A kormány jelenlegi stratégiája, hogy mindenki vállal egy kis áldozatot, így egyik társadalmi csoport sem sérül túlságosan. Kormányzati lépések tekintetében a nyugdíjreform mellett családpolitikai újítások is kilátásba kerültek. A házastársi és családi hányados megreformálására több okból szükség lenne: egyrészt évi 48 milliárd euróba kerül az e szerinti adókalkuláció, másrészt sokak szerint főleg a tehetős családoknak kedvez, akik évente több mint 2000 eurót is megspórolhatnak – holott nem feltétlenül szorulnak rá. Visszatérő probléma, hogy a támogatások mennyiségét nem jövedelem alapján adják. A baloldal 1998-ban megpróbált egy jövedelem-alapú rendszert kialakítani, de később letett róla. Az Attali-bizottság (Sárközy elnök által 2007-ben létrehozott gazdasági bizottság) 2008-ban újra próbálkozott reformmal, mellyel évi 2 milliárd eurót takaríthatott volna meg az állam. Az ötletet több közgazdász támogatja most is a társadalmi igazságosság nevében, de a családi egyesületek elutasítják az egyetemesség élvét hangsúlyozva (hiszen valószínűleg nem a szegény családok kapnának több segélyt, hanem a magasabb jövedelemmel rendelkezőktől vonnák el).