Mekkora kockázatot jelentenek a kötelező védőoltások?
Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások nemcsak egyéni, hanem össztársadalmi érdekeket is védenek, ezért szükségesek - vélekednek az Alkotmánybíróság még 2006-ban hozott állásfoglalásával egybehangzóan az oltás-pártiak.
Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások nemcsak egyéni, hanem össztársadalmi érdekeket is védenek, ezért szükségesek – vélekednek az Alkotmánybíróság még 2006-ban hozott állásfoglalásával egybehangzóan az oltás-pártiak. Az ellenzők viszont – vélt vagy valós – jogi, vallási, egészségügyi kockázatokra hivatkozva úgy gondolják, egy állam nem kötelezhet senkit a szerintük veszélyes, idegen anyagok szervezetbe vitelére. A két csoport nincs egy “súlycsoportban”, a híradások mégis gyakran számolnak be összekülönbözéseikről.
A kezdetek
A védőoltás fogalma mintegy 130 éve , még az 1870-es években született meg, az első betegség, amely ellen használták, a himlő volt. A „vakcina” elnevezést először Edward Jenner angol orvos használta, aki megfigyelte, hogy a tehénhimlővel fertőzött tehenészek nem kapják el az emberi himlőt.
Az évek során a különböző országokban más-más ütemben és mennyiségben kezdtek elterjedni az oltások, Magyarországon 1940 körültől létezik a “kötelező védőoltás” fogalma: ekkoriban diftéria, tetanusz és szamárköhögés ellen oltottak.
Mára itthon összesen 10 betegség ellen, 11 oltást kell megkapnia minden gyermeknek, ezek mindegyike életkorhoz kötött. Jelentőségük abban áll, hogy életkori sajátosságok és járványügyi adatok alapján van meghatározva az oltási rend.
A hazánkban jelenleg hatályos kötelező, életkorhoz kötött oltások:
Életkor 2006-tól
0-6 hét BCG
2 hónap DTPa-IPV-Hib
3 hónap DTPa-IPV-Hib
4 hónap DTPa-IPV-Hib
15 hónap MMR
18 hónap DTPa-IPV-Hib
3 év DTPa-IPV
6 év DTPa-IPV
11 év dt; MMR
14év Hepatitis B
* BCG – Tuberkulózis elleni oltás
* DTP – diftéria, tetanusz, szamárköhögés elleni oltás (korábban Di-Per-Te néven volt ismert)
* Pa – a jelenlegi, csak tisztított antigéneket tartalmazó szamárköhögés elleni komponens
* IPV – inaktivált (=elölt) vírust tartalmazó gyermekbénulás elleni oltóanyag
* HIB – a Haemophilus influenzae baktérium elleni oltóanyag
* MMR – mumpsz, kanyaró, rózsahimlő elleni oltóanyag
* Hepatitis B – fertőző májgyulladás elleni oltóanyag.
Az oltásokról bővebben itt olvashat!
Milyen okból ellenzik?
A kötelező oltások beadását megtagadó szülők szabálysértést követnek el, melyet 100 ezer forintig lehet büntetni, akár többször is, egészen addig, amíg a vakcinát meg nem kapja gyermekük.
A média “tálalása” miatt sokan félreértelmezik a hasonló ügyekben történő eljárásokat: egy szülő soha nem azért kerül börtönbe – magyarázza kérdésünkre az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat járványügyi főosztályvezetője -, mert nem adatott be egy oltást, hanem azért, mert nem fizette be az ügyben kiszabott bírságot.
Dr. Ócsai Lajos hozzáteszi, hogy egyébként is igen elszigetelt esetekről van szó, ezek közül is inkább a gazdaságilag és szociálisan igen elmaradt régiókban jellemző.
Az 1990-es évek elején nemcsak hazánkban, hanem Európában másutt és a tengerentúlon is szinte divat lett oltás-ellenesnek lenni. Az ilyen mozgalmakhoz csatlakozók azonban – véli a szakember – olyan érvek mentén tagadták meg az oltatást, amelyek hosszú távon nem állták meg a helyüket. Előfordultak és ma is előfordulnak egyes szövődmények vagy allergiás reakciók, de az esetek olyan kis százalékában, hogy azok szinte elhanyagolhatóak.
Évtizedek óta nem történt haláleset
Magyarországon évente nagyjából 200 esetben regisztrálnak valamilyen oltással kapcsolatos fokozott reakciót. Ezek mindegyikét kivizsgálják, de döntő részben ezek is csupán múló tünetek. Haláleset – hangsúlyozza Ócsai Lajos – évtizedek óta nem történt, maradandó károsodással járó sem nagyon, ellenben meg lehet figyelni, hogy mi történik azokban a társadalmakban, ahol nem használják a védekezés ezen formáját.
Az állam egyébként – teszi hozzá – természetesen miután kötelezővé teszi ezeket a vakcinákat, teljes körű kártalanítási kötelezettséggel is tartozik állampolgárai felé.
Európa élén
A Kontinensen általában 9-10 betegség ellen kötelezőek az oltások, Szlovákia csúcstartó a maga 11 oltóanyagával. Európai összehasonlításban – húzza alá a főosztályvezető – a legkövetkezetesebb rendszer a miénk, az oltással megelőzhető betegségek terén élen járunk, nemúgy mint például a legutóbb kanyaró-járvánnyal küzdő Bulgária.
Kötelezően ajánlott
Az oltások között tágabb azoknak a köre, melyek nem kötelezőek, a kezelőorvosoknak ugyanakkor kötelességük felhívni rá a kliensek figyelmét. Fontos velük kapcsolatban megjegyezni, hogy államilag ugyancsak támogatottak, vagyis nem kerül pénzünkbe az oltóanyag.
Az ÁNTSZ főosztályvezetője ezzel kapcsolatban úgy véli, nem szerencsés tendencia, hogy míg a kötelező oltások “átoltottsága” csaknem 100 százalékos, addig az ajánlottak például Szabolcsban és Borsodban csak 82-83 százalékos szintet érnek el.
A pneumococcus elleni vakcinát hozza fel példának: Ócsai hangsúlyozza, hogy egy fővárosi kórház felmérése szerint 2 év alatt 42 százalékkal tudták csökkenteni az oltással a tüdőgyulladással kórházba kerülők számát.
Langi
Fotó: woz ere – FLICKR
