Mennyit árthat a fogszabályozás?
Robin Seymour brit fogágyspecialista nemrég kifejtette a Daily Mailnek, hogy a szájhigiénia fenntartásának szempontjából mennyire kockázatosak azok a fogszabályozó készülékek, amiket 1-2 évig folyamatosan viselni kell.
Mivel az illesztés helyén lehetetlen tisztítani a fogakat, idővel rengeteg lepedék halmozódik fel és az ínygyulladás veszélye sincs kizárva, ami a fogvesztés elsődleges oka. Néhány esetben a lehetséges veszélyek felülírják a fogszabályozó kezelés előnyeit, ezért nem megfelelő szájhigiénia esetén különösen elővigyázatosnak kell lenni és nem biztos, hogy érdemes belevágni a kezelésbe” – figyelmeztet Seymour.
Dr. Hermann Gábort, a funkcionális fogszabályozás szakértőjét kérdeztük arról, tényleg veszélyeztetjük-e fogaink egészségét azok “helyreigazításával”.
Nem lehet baj, ha az orvos és a páciens is odafigyel
„Természetesen fontos, hogy a páciens tisztában legyen a kezelés lehetséges veszélyeivel, hiszen nem megfelelő szájhigiéné esetén valóban még több kárt lehet okozni. Ápolt, egészséges fogaknál azonban nem kell ettől tartani. Tény, hogy a ragasztott készülék mellett több lepedék rakódik le, egy fogszabályozó kezelésből adódó ínygyulladás azonban nagyon kicsi, szinte zéró eséllyel vezet egy alapvetően egészséges fog elvesztéséhez. Ritkán ugyan, de előfordul, hogy az orvos hanyagul ragaszt fel egy készüléket, és marad ragasztó a fogon, ami miatt nehéz azt rendesen mosni és tisztán tartani. De az is megeshet, hogy egy ragasztott gyűrű elmozdul és alászuvasodik. Fontos azonban tudni, hogy az esetek 90 százalékában a páciens hibája, ha a lepedéklerakódás tartós, pedig helyes szájápolással a fogszabályozó kezelés alatt is gond nélkül épen tarthatók a fogak. Az orvos felelőssége tehát kettős: úgy kell a készüléket felhelyeznie, hogy ne maradjon felesleges ragasztó és ne mozduljon el a készülék, ami alá bemehet a lepedék és megnehezítené a fogmosást. A másik feladat a páciens felvilágosítása a fogápolás azon eljárásairól (plusz mozdulatok, eszközök, rendelői kezelések), amikkel a készülék mellett is fenntartható a lepedékmentes állapot” – nyilatkozta a Díványnak Dr. Hermann Gábor, aki a fogszabályozás több modern technikáját meghonosította nálunk.
„Lehetőség szerint olyan ételeket fogyasszunk, amik nem ragadnak be a készülék részei közé, és használjunk speciális fogköztisztító fogkefét. A dohányzással pedig azért is kellene felhagyni, mert fokozza a lepedék képződését és a gyulladásra való hajlamot, ráadásul növeli a szájüregi daganat kialakulásának kockázatát” – figyelmeztet a szakértő.
Mire jó a fogszabályozás?
„Bár megdöbbentően hangzik, azok az okok, amiket az esztétikai szemponton túl korábban fontosnak tartottunk (pl. a rendezetlen fogsor tisztíthatósága vagy az ideális harapás beállítása), nem bizonyultak tudományosan megalapozottnak. Megfelelő szájhigiénével ugyanis a kusza fogak is épen tarthatók, és nem törvényszerű, hogy azok fogágyproblémához vagy fogszuvasodáshoz vezetnek. Az anatómiailag nem tökéletes harapás pedig nem feltétlenül idéz elő emésztési vagy ízületi problémákat és attól sem kell tartani, hogy emiatt elveszítjük a fogainkat. A jelenlegi szakmai bizonyítékok tehát leginkább a szép mosoly önértékelésre tett pozitív hatását támasztják alá, így ebben az értelemben leginkább egy esztétikai és önértékelést javító beavatkozás a fogszabályozás” – mondta a szakember.
