Merjünk hitelt felvenni?

Az emberek rájöttek, hogy csak az a biztos, ha addig nyújtóznak, ameddig a takarójuk ér. Magyarországon is elkezdett kialakulni egy olyan pénzügyi kultúra, ami manapság alap kéne, hogy legyen a világ minden országában.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. június 21. Paulik András

Manapság bárki, aki hitelt akar felvenni, kétszer is meggondolja azt. Az elmúlt három év pénzügyi buktatói után joggal merülhet fel bennünk a kérdés: velem is megtörténhet? Én is elveszthetem mindenemet egy rossz hitelkonstrukció miatt?


Szerencsére napjainkban erre már kicsi az esély, mivel a pénzügyi válságból minden érintett tanult.

Az emberek rájöttek, hogy csak az a biztos, ha addig nyújtóznak, ameddig a takarójuk ér. Magyarországon is elkezdett kialakulni egy olyan pénzügyi kultúra, ami manapság alap kéne, hogy legyen a világ minden országában: az állampolgárok elkezdtek megtakarítani és jobban odafigyelnek kiadásaik optimalizálására.

A bankok is belátták, hogy nem lehet mindenféle önerő, fedezet nélkül hiteleket osztogatni a várható nyereség miatt. Újfajta, modern, működőképesebb hitelkonstrukciókkal reagáltak a kialakult helyzetre, hiszen tudták, hogy egy önálló élet kezdetéhez a legtöbb embernek – ha szeretné, ha nem – hitelt kell felvennie, aminek feltételeire, működőképességére már jobban oda fog figyelni. A mai hitelkonstrukciók többsége így már nem csak bank-, hanem ügyfélbarát is: vegyük például az egyik legnépszerűbb hitelkonstrukciót, az ún. kiváltásos hitelt. Ennek értelmében, ha hitelünk mellé kötünk egy meghatározott összegű megtakarítást is (pl. 10.000 Ft/hó), akkor a befizetett törlesztőrészlet mellett gyűlik a megtakarításunk is. Ezt a megtakarítást bármire felhasználhatjuk, akár arra is, hogy ha elég pénz gyűlt össze, kiváltsuk a fennmaradó hitelállományunkat, ezzel akár éveket nyerve, ami a szabadság mellett pénzt is jelent számunkra.

További meggondolandó hitelkonstrukció, ha felvett hitelünk mellé lakás-takarékpénztárt is kötünk (10-20.000 Ft/hó). Ezt akkor érdemes megtennünk, ha a kölcsönből a közeli jövőben lakásunkat szeretnénk felújítani. Az állam ugyanis támogatja, ha a takarékpénztár segítségével gondoskodunk saját magunkról: az így kapott állami támogatás évente akár 72.000 Ft többletet jelenthet számunkra a megtakarított pénzösszegünk mellett, tehát nem csak, hogy pénzt tartalékoltunk saját magunknak, de még pluszpénzhez is jutottunk öngondoskodó, józan életvitelünk díjazásaként.

A svájci frank árfolyamának szárnyalása miatt további fontos kérdés, hogy merhetünk-e deviza alapú hitelt felvenni?

Aki bízik az adott valuta erejében és a gazdasági helyzet újjáéledésében, valamint még a kockázat árán is alacsonyabb havi törlesztőrészletet szeretne, annak természetesen megéri hitelét euróban felvenni (ami a valuták között jelenleg a legjobb feltételeket biztosítja számunkra), mivel a deviza alapú hitel mindig is olcsóbb lesz a nemzeti valutára épülő hiteleknél. Aki azonban nem szeretne kockáztatni, és kiszámítható, hosszú távon fix havi törlesztőrészletet szeretne, az mindenképp forint alapú személyi kölcsönt igényeljen – még ha így valamivel drágább is a kölcsön.  

Mivel bárki bármilyen kecsegtetőnek tűnő ajánlattal előállhat, így hangsúlyoznunk kell, hogy csakis a teljes körű informálódás menthet meg minket a fals ajánlatoktól. A tájékozódáshoz napjainkban már ki sem kell lépnünk otthonunkból, megbízható oldalakról online ajánlatokat is kérhetünk, vagy kalkulátorral kiszámolhatjuk, hogy az adott hitelösszeggel és futamidővel mennyi is lenne a törlesztőrészletünk havonta.