Mi vagyunk a legkövérebbek Európában, a gyerekek közül minden negyedik túlsúlyos
Az OECD egy 2016-os felmérése szerint a magyarok a legkövérebbek Európában, a népesség 30 százaléka túlsúlyos, a gyerekek esetében ez az arány 20-25 százalék az életkortól függően.
Világviszonylatban is súlyos a probléma: a túlsúlyos gyermekek száma 110 millió és ami aggasztó, hogy napjainkra kétszer annyi a kövér gyerek, mint az 1980-ban. Az elhízás okainak vizsgálata ezért is került a tudomány fókuszába.
hirdetés
hirdetés
Az elhízás vizsgálatakor ma már meghaladott nézet, ha kizárólag a bevitt és felhasznált energia egyensúlyának felborulását tekintjük oknak. A jelenség sokkal komplexebb ennél. Már a terhesség alatti táplálkozás is befolyásolja, hogy a születendő baba felnőttként túlsúlyos lesz-e. A magzati kortól egészen a kamaszkorig tart az úgynevezett metabolikus imprinting vagyis azoknak a mintáknak a bevésődése, amelyek meghatározzák a felnőttkori anyagcserét.
Az első 1000 nap, vagyis a fogantatástól az első két évig terjedő időszak alapjaiban befolyásolja a felnőttkori elhízást. Ha az anya a fogantatáskor túlsúlyos illetve a terhesség alatt túlzottan is hízik, akkor ez 5-6-szorosára növeli a gyermek elhízásának esélyét. Azok a csecsemők, akik túlsúlyosan születnek, később is nagy valószínűséggel lesznek elhízottak. A kutatások alapján az is megállapítható, hogy azok, akiket minél tovább tápláltak kizárólag anyatejjel, kisebb valószínűséggel híztak el később. Ugyanakkor az alacsony fehérjetartalmú tápszer is csökkenti az elhízás kockázatát.
