Milyen a legjobb játék a gyereknek?!

A legegyszerűbb játékok a legjobbak – állítja Vekerdy Tamás gyermekpszichológus, aki a szocializmus játékairól, iskolarendszeréről és a számítógép veszélyeiről is beszélt előadásán.

Nézd, apa! – mutatott az egyik villanyvasútra csillogó szemmel egy tízéves forma fiúcska. És apa nézte szintén csillogó szemmel. Generációk találkozása. A fiatalabb nemzedéket elsősorban az újdonság varázsa, míg édesapját az emlékek világa igézte meg. A Közlekedési Múzeum “Szocializmus játékszerei” című kiállítás előterében toporgunk. A terem ”vidám” pasztellszínei nyomasztó árnyat vetítenek a ’60-as évek stílusában berendezett szobabelsőben ücsörgő Vekerdy Tamásra. A gyermekpszichológus a szocialista gyerekjátékokról tartott előadásában elsősként arra hívta fel a figyelmet, hogy ezekben az évtizedekben rendkívül nehéz volt nem silány anyagból és nem ronda színű játékot beszerezni. „Azt vettük, ami volt” – utalt a társadalom kompromisszumkészségére.

Egyszerűség mindenek előtt

A szakember szerint ugyanakkor a legjobb játékok egyben a legegyszerűbbek is. Egy fahasáb például fektetve lehet hajó és mozdony, állva pedig akár egy király is – vizualizált Vekerdy, kiemelve: a gyermek ezekben az esetekben kivetíti belső képeit az adott tárgyakra. Hangsúlyozta azt is, a kép kivetítése annál könnyebb, minél egyszerűbb, letisztultabb egy játék. Emellett természetesen – folytatta – a gyermekek állandó vágya ugyanolyat kapni kicsiben, amit a felnőtteknél nagyban lát. Mint fogalmazott, a másik végletet az apró kidolgozású hasonmások jelentik, mint például egy végletekig kidolgozott babaház.

Vekerdy Tamás szerint a kisgyerekek elsődleges játékai közé a labda – el lehet lökni, gurul, utána is mászik -, a rongybaba, a homok és a víz tartozik. Hozzátette azt is, hogy a piciket lenyűgözi minden, amit saját maguk készíthetnek el, legyen az bármennyi is egyszerű, mint például egy gallyakból összekötött tutaj, de szintén nagy élménynek számít a közös munka, például nagymamával a tésztagyúrás. A gyermekpszichológus kitért a legóra is, amit zseniális találmánynak nevezett. Véleménye szerint a legnagyobb értéke az volt, hogy bármit ki lehetett rakni belőle, nemcsak azt, amit a leírás megmutatott. Mint folytatta, a mai legók jó része már automatizált és motorizált, így sokat veszített a kreatív részéből.

A fejlesztő játékokról is szó esett. Vekerdy ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott, vigyázni kell velük, ugyanis leállítja a gyermek fejlődését. A magyarázat egyszerű: a gyermek kizárólag akkor élvezi a játékot, ha eközben endorfint termel, azonban ”kötelező feladatoknál” a boldogsághormon termelése leáll. Menjünk be munka után a gyermekhez, lökdössük egymásnak a labdát, ennyi bőven elég – mutatott irányt a gyermekpszichológus.

Romló iskolarendszer

A magyar iskolarendszer a XX. század elején a világ élvonalába tartozott, igaz a népesség számához viszonyítva kevesen jutottak el az oktatási intézményekig – hangsúlyozta a gyermekpszichológus, kiemelve: a legmodernebb eszmék néhány év alatt meghonosodtak nálunk. Az I. világháborúban ugyan romlott valamennyit a közoktatás, Klebersberg Kuno miniszter azonban legalább sokat tett azért, hogy minél szélesebb körben lehessen elérhető a közoktatás. Akkoriban – mint fogalmazott – széles folyosók és lekerekített lépcsőfokok voltak jellemzőek a tanintézményekre, 1948 után azonban már rendkívül leromlottak a körülmények. A szocializmus iskolái egyre kevésbé voltak gyermeknek valóak – jegyezte meg Vekerdy, aki ideaként a tanyasi iskolákat hozta fel, ahol még legalább hagyták rohangálni a gyerekeket szünetben. „Ez kell a gyereknek, rohanni és üvölteni” – szögezte le a szakember.

Növekvő agresszió

Szabadjáték és mesehallgatás során a gyerekek belső képekkel színesítik az élményt, a számítógépes játékok azonban blokkolják ezt a képességet, ráadásul miután órákra leülteti a kicsiket, megnő bennük az agressziós feszültség – hangsúlyozta Vekerdy Tamás, rámutatva: minden gyerekben óriási az aktivitási igény, ezért kamaszkorig óvni kell a piciket a televíziótól és a számítógépektől. Mint mondta, limitálni kell a gépek előtt töltött időt, ugyanis mozgás nélkül a beszédfejlődése is megakadhat a gyermeknek.