Mindennapi reggeli Óbudán

Amikor elkezdték, még a következő hét finanszírozhatóságában sem voltak biztosak, az azóta eltelt három esztendő azonban bebizonyította: az önzetlenül segítőknek mindig van miből adnia. Az óbudai szalézi közösség szegényeket és gazdagokat reggeliztet, naponta.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2013. január 11. Gyarmati Orsolya

Amikor elkezdték, még a következő hét finanszírozhatóságában sem voltak biztosak, az azóta eltelt három esztendő azonban bebizonyította: az önzetlenül segítőknek mindig van miből adnia. Az óbudai szalézi közösség szegényeket és gazdagokat reggeliztet, naponta.


Szociológiai szempontból mindenképp érdekes helyen, a gazdag „hegylakók” és a szegény panellakók által egyaránt lakott Óbudán működteti reggeliztetőjét a helyi szalézi közösség.

A római katolikus egyház keretein belül működő klerikus szerzetesi rend éppen száz esztendeje telepedett meg Magyarországon: 1913-ban – Csernoch János hercegprímás hívására – Péliföldszentkereszten (Komárom-Esztergom megye) Zafféry Károly jóvoltából, akit az első magyar szaléziként tartanak számon. Ezt követően megnyitották házaikat, iskoláikat, diákotthonaikat Balassagyarmaton, Borsodnádasdon, Budapesten, Esztergomtáborban, Gyulán, Magyaróváron, Mándokon, Mezőnyárádon, Nyergesújfalun, Pestszentlőrincen, Péliföldszentkereszten, Rákospalotán, Szombathelyen, Tanakajdon, Újpesten, Visegrádon.

Óbudán a szaléziak 1920-tól vannak jelen, akkoriban a kerület a főváros legszegényebbjei közé tartozott. Nagy volt a munkanélküliség és általánossá vált a szegénység. Ma másként fest a helyzet, de legalábbis érdekes kettősség uralja a területet – meséli a rend egyik önkéntese -, hiszen a valóban nagyon gazdagoktól a nagyon szegényig mindenféle ember él itt.

Elsősorban persze a nehéz helyzetben lévőknek indult a reggeliztető. 2009 őszén P. Vitális Gábor atya kezdeményezte, akinek az volt az indító gondolata, hogy az a gyermek, aki nem evett otthon semmit reggelire, és talán tízórait sem tudtak neki csomagolni, hogyan tud odafigyelni az iskolában? Ha korog a gyerek gyomra, akkor nem a matematika vagy a magyar nyelvtan befogadása lesz az elsődleges szempont, hanem az éhség-érzet kopogtat a kis fejekben. És azok a gyerekek, akik nem tanulnak, lemaradhatnak, lecsúszhatnak, ahonnan nehéz visszakapaszkodni. “Ez volt az elsődleges ok, hogy megsegítsük a gyerekeket, de mostanra – árulja el Rácz Zs. Enikő – egyáltalán nem ritka, hogy az iskolai tanítási napokon a korgó gyomorral érkezők mellett be-beülnek jó családból való fiatalok is, egyszerűen a társaság kedvéért.”

Létszámuk változó, de 30-40-en mindig összejönnek, volt, hogy hatvanan faltak egyszerre. Persze nem pusztán testi táplálékot, a rend természetesen fontosnak tartja vallásos értékeit is közvetíteni feléjük, de előfordul, hogy kis leckeírás is belefér. Ahogyan Enikő mondja, sokaknak van nagyobb szüksége pár jó szóra, mint néhány falatra, a kettő együtt pedig verhetetlen.

A reggeliket és uzsonnás csomagokat önkéntesek készítik napról napra, ők jellemezően egyáltalán nem szakmabéliek. Sőt, egyáltalán nincs közöttük szociális munkás vagy hasonló dolgozó: az egyetemi tanártól a bankáron át az egyszerű nyugdíjasig sokféle foglalkozású ember megtalálható itt. Rácz Zs. Enikő szerint ez természetes is, hiszen a hasonló területen dolgozók szabadidejükben nem ilyen „kikapcsolódást” keresnek, míg egy irodai munkát végzőnek sokszor nagyon motiváló, örömet adó lehet akár csak egy beszélgetés is.

A szintén önkéntesként segítő Marillai Andrea szerint nagyon fontos, hogy az emberek ráébredjenek: a legtöbbet saját lakóhelyükön tudnak tenni az elesettekért, hiszen helyben vannak, így nem kell utazni, ismerik a környezetet, sokszor a valós problémákat is jobban láthatják.
És hogy miből futja minden áldott reggel ételre? A közösség saját adományokból finanszírozza mindezt, illetve esetenként vállalkozók segítségét is elfogadja. Ilyen az a pékség is, amely régóta biztosítja számukra a napi kenyeret, péksüteményt.

A közösség a reggeliztetés mellett pénzügyi alapot is működtet a munkájuk elvesztése miatt nehéz helyzetbe került családok számára, akiknek egyszeri vagy rendszeres segítséget nyújtanak.

Az óbudai iskolások minden tanítási reggel ¾ 7 és ¾ 8 óra között kaphatnak reggelit a Kiscelli utca 79. szám alatt.

Aki szeretné támogatni a programot:

http://obudaiszaleziak.hu/kozossegek/szalezi-kozosseg/

https://www.facebook.com/dbobuda

Történetük:

http://obudaiszaleziak.hu/a-%E2%80%9Ereggeliztetes%E2%80%9D-tortenete-indulastol-napjainkig/