Minél több gyerek, annál nagyobb önállóság?
Milyen háztartásokba érkeznek a Magyarországon születő babák? A szülőkön és a testvéreken kívül várja még valaki őket, akivel a család együtt is él? Íme, a legfrissebb válaszok a Kohorsz'18 első ötezer kérdőívének adatait elemezve.
A Kohorsz ’18 kutatás a 2018-19-ben születő gyermekek felnövekedésének vizsgálatára vállalkozott. Az első adatfelvételi hullámban most újabb eredményeket ismerhetünk meg az ország ötezer várandósának megkérdezése alapján.
A várandós adatfelvétel során a kutatók arról is szerettek volna képet kapni, hogy milyen méretű és szerkezetű háztartásban élnek a kohorsz babák anyukái. Egy háztartásba tartozó személyeknek azok tekintetők, akik közösen gazdálkodnak, a mindennapi életvitelhez kapcsolódó „terheket” részben vagy egészben közösen viselik. Egy lakásban/házban ugyanakkor több, függetlenül gazdálkodó háztartás is élhet. Az első ötezer felkeresésben csupán 15 várandós jelezte, hogy intézetben él, legtöbben közülük Családok Átmeneti Otthonában, az ő adataikat most nem elemezték.
A várandósok többsége (86 százalék) olyan lakásban vagy családi házban él, amelyben csak egy háztartás van. Sokkal kevesebben, a kérdezettek 14 százaléka válaszolta, hogy lakásában, családi házában több háztartás is található. Több háztartás együttélése esetén elmondható, hogy a lakásban/házban átlagosan öt személy él együtt: közülük átlagosan hárman alkotják a várandós háztartását, további két fő pedig nem része ennek a háztartásnak. Az egy háztartásos lakásokban átlagosan három személy él.
A továbbiakban annak az egy háztartásnak a jellemzése olvasható, amelyhez a várandós tartozik.
Mindemellett, a várandóstól külön háztartásban, de vele egy lakásban ott élhetnek még a várandós szülei, partnerének szülei, stb. – ezekről a külön háztartásban élő további személyekről egyelőre nincsenek adatok. A magánháztartásban élő várandósok többsége, 85 százaléka szűkebb családjával él: partnerével és ha vannak, gyermekeikkel. Az ilyen háztartásokat a szakirodalom egycsaládos háztartásoknak nevezi. A várandósok 15 százaléka él kiterjesztett háztartásokban, vagyis olyan háztartásban, amelyben mások is élnek velük a közvetlen családtagokon (partneren és gyermekeiken) kívül. A kiterjesztett háztartásokban élő 750 várandós 77 százaléka velük élő személyként saját szüleit említette, 54 százaléka a partnerének szüleit, és 46 százaléka a testvéreit.
A továbbiakban lássuk a várandósok háztartásainak tagjait!
Ahogy az előzőekben látszódik, a várandósok 85 százaléka egycsaládos háztartásban él. Ezekben az egycsaládos háztartásokban az a leginkább jellemző, hogy a várandós együtt él partnerével és gyerekeikkel (45 százalék); de azon várandósok is hasonlóan magas arányban vannak jelen a mintánkban, akik csak partnerükkel élnek együtt, egyelőre gyermekek nélkül (39 százalék). Alig 38 várandós (a várandósok 0,8 százaléka) jelezte, hogy egyedül neveli gyermekeit, azaz egyszülős háztartásban él velük.
A várandósok 15 százaléka kiterjesztett háztartásban él, azaz partnerén és gyermekeiken kívül más személy is él velük együtt egy háztartásban. Az ilyen típusú háztartásokban az a leggyakoribb, hogy a várandós és partnere még az első közös gyermeket várják. Úgy tűnik, hogy a gyermekek megszületése után a párok önállósága erősödik, gyakoribbá válik körükben az egycsaládos háztartás. Viszonylag elhanyagolható (1,6 százalék) azon várandósok aránya, akik kiterjesztett háztartásban, de partner és gyermek nélkül élnek, de még ritkább, hogy a gyermeket váró anya teljesen egyedül él (0,9 százalék).
