Mit tanulhatunk a holland családoktól?
A UNICEF legfrissebb, 29 országot elemző felmérése szerint a holland gyermekeknek a legjobb a dolguk, megelőzve a norvégokat és az izlandiakat. Magyarország a 20. Spanyolország után, de Lengyelország és Olaszország előtt. Van hát mit tanulni a hollandoktól – de egészen pontosan mit is?
Nyilván hosszan lehetne sorolni a különbségeket, ez azonban túlfeszítené egy ilyen cikk kereteit, így inkább kiemelnénk három fontos különbséget az amerikai Rina Mae Acosta és brit barátja, Michele Hutchison könyve alapján (közös még bennük, hogy mindketten holland férfihoz mentek hozzá, így napi tapasztalattal rendelkeznek).
1. Csak semmi görcsösség
Az egymással töltött „minőségi idő” fogalma az utóbbi években hatalmas teret nyert a nyugati kultúrkörben, például az angolszász országokban, ám ez sokszor túlságosan görcsös (és drága) akarássá változik.
A holland szülők ehelyett sokkal lazábban fogják fel a dolgot, a lényeg az, hogy a család együtt legyen. Ebbe belefér az is, ha a gyermekek saját érdeklődésüknek megfelelő játékot játszanak a szülők mellett – nem kell tehát mindenáron drága programokra költeni és rágörcsölni.
2. A gyermekeket hagyni kell függetlenné válni
A laza minőségi idő azért is lehetséges Hollandiában, mert a szülők sokkal nagyobb szabadságot hagynak a gyermekeknek. Míg az Egyesült Államokban például puszta (tény, hogy sokszor nem megalapozatlan) féltésből nem nagyon hagyják magára a gyermeket, Hollandiában simán mászhatnak felügyelet nélkül fára, vagy mehetnek el biciklizni.
„Nem arról van szó, hogy a holland szülők ne lennének tisztában az esetleges veszélyekkel, inkább arról, hogy ezeket megpróbálják a helyükön kezelni” – írta Rina Mae Acosta.
A kerékpározás esetében például azért merik elengedni a gyermekeket, mert azok általában már egészen kis korukban tanfolyamon vesznek részt, ahol megtanítják nekik, hogyan kell biztonságosan bringázni.
