Mit tehet ma az orvostudomány egy koraszülöttért?

Mi történik egy csecsemővel, ha a születési súlya még az egy kilogrammot sem éri el? Bár az idegrendszere is fejletlen, fájdalmat érez, érző lény már ő is.

“Ha egy kismama esetében koraszülés fenyeget, a szülész kollégáknak két fontos feladatuk van: az egyik, hogy gondoskodjanak róla, hogy az édesanya minél előbb megkapja a baba tüdejének érlelődését elősegítő gyógyszert. Ahhoz, hogy a szer hasson, az anya szervezetéből átkerüljön a magzatéba, a szülészeknek meg kell kísérelniük 24-48 órával visszatartani a szülést. Ha ez sikerül, a kissúlyú koraszülött életesélyei már jelentősen javulnak, a baba funkció szerint érettebben jön a világra” – mondja dr. Szabó Miklós, a koraszülött osztály főorvosa.

A szülész másik fontos feladata, hogy ha az édesanya a fenyegető koraszüléssel olyan kórházba futott be, ahol nincs újszülött intenzív osztály, akkor át kell szállítani egy olyan centrumba, ahol a koraszülöttet is el tudják majd látni. “Ezt a szakmán belül úgy hívjuk, hogy in utero transport, azaz méhen belüli szállítás. Hacsak mód van rá, a várandós édesanyát, és nem a babát szállítjuk” – mondja a gyermekgyógyász.

Az első percek a légzés biztosításáról szólnak

Ha világra jön a kissúlyú koraszülött, a tüdeje még éretlen – akkor is, ha az anya megkapta-e a tüdőérést elősegítő kezelést -, ami miatt légzészavarral küzd. Az éretlenség legsúlyosabb fokán még a léghólyagocskái sem alakultak ki. (A tüdőben a léghólyagocskák vékony falán keresztül történik a gázcsere: a vér oxigént vesz fel, és leadja a szén-dioxidot. A léghólyagocskák a terhesség 26-28. hetében alakulnak ki.)