Műanyag vallás – avagy a jó ízlés keresztre feszítése
Sokszor írtuk már, hogy ennél meg annál nincs lejjebb, aztán mindig kiderül, hogy mégis. Most az argentín, magát művésznek tituláló párocska, Pool Paolini és Marianela Perelli verte ki nálunk a biztosítékot: Barbie-kollekciójuk nem ismer sem Istent, sem embert. Szó szerint.
Paolini és Perelli két éve Los Angelesben keltettek óriási feltűnést, amikor Buenos Airesben kiállították harminchárom (!) Barbie és Ken babájukat, amiket különböző vallások jellegzetes alakjairól mintázták. Volt ott mellet villantó Mária Magdolna, túlszolizott Buddha, Szűz Mária, Szent József, Szent Johanna, My Little Pónit legyőző Szent György, Assisi Szent Ferenc, s természetesen maga a keresztre feszített Jézus sem hiányozhatott világító kék szemmel, nyálas Ken-arccal és hosszú, szőke hajjal.
Hogy mi ihlette a „Barbie, a műanyag vallás” című „tárlat” anyagát? Nos, a válasz pofonegyszerű: Ha Barbie és Ken lehet orvos, tanár vagy rendőr, mi akadálya lenne annak, hogy az amorf plasztikcica Szűz Mária, tenyérbemászó pojáca párja pedig egy sor férfi Szent alakját öltse fel. Ez nagyjából ugyanolyan súlyú érvelés, mint a Gyalog galopp-ban elhangzó ominózus kérdés: „Nem mindegy, hogy ki ölt meg kit?”
Természetesen a kiállítás hatalmas felháborodást keltett elsősorban vallásos körökben,nyilván ez volt a cél, és már nyilatkozott is a két művész: ők igazán nem akartak megsérteni senkit. Persze, hogy nem. Csak polgárt pukkasztani. Az meg egész más, nem igaz?
S ahogy az már lenni szokott, Perelliékre felfigyelt egy Los Angeles-i galéria is, a szélsőségeket kedvelő La Luz de Jesus, ami nem csak kiállította, de áruba is bocsájtotta a babákat: egy Barbie-ért vagy Kenért potom 700 dollárt kell fizetni (ez kb. 200 ezer Ft), és bármibe lefogadjuk, hogy a közízlést sértő giccses műanyagokat viszik, mint a cukrot.
A kollekcióban látható még egy igazi Ken-Barbie Betlehem fogfehérítő reklámfiúknak beillő három királyokkal, szuper sminket viselő Szűz Máriával és belőtt sérójú Szent Józseffel. Hogy milyen lelkületű embereknek tetszik az ilyesmi, kikben kelt ámulatot, elismerést, tehát pozitív érzelmeket, azt nem szeretnénk tudni. Pedig biztosan vannak, hiszen milyen jó poén végre lerombolni az utolsó gátat is a tragikomikus Barbie és Ken-imádat segítségével, hiszen transzvesztita és homokos variáció már volt, de ez még nem.
Amúgy meg az egész remekül beleillik a vallásos zarándokhelyeket elárasztó bóvliárusok készletébe, mi magunk is találkoztunk 20 évvel ezelőtt Lourdes-ban hasonlókkal. Ott a hologramos kacsintó Jézus-kép, valamint az egy kádban fürdőző Szent Klára és Szent Ferenc vitte a pálmát, úgyhogy azt is mondhatnánk, hogy Pirelliék le vannak maradva a vacak műanyag babáikkal. Ugyanakkor nem lepődnénk meg, ha hamarosan Ferenc pápaként jelenne meg Ken, de lehetőleg elemes kiadásban, hogy áldást tudjon osztani. Istenem, ötleteket adunk…
