Nagy Anna: „Nem az össznépi társkeresés a célunk” – beszámoló az egyszülősök sajtóreggelijéről

Hogy valóban népes táborról van szó, kiderül a Nagy Anna által ismertetett  egyszülősökkel kapcsolatos legfontosabb adatokból is. Eszerint ma Magyarországon kb. 300-350.000 család egyszülős (a KSH szerint 512.000), több mint 500.000 gyermek nevelkedik egyszülős családban, a gyerekes családok negyede egyszülős, a családban élő gyerekek ötöde él egyszülős családban.  Ez a jelenség tehát közel 900.000 magyart, gyakorlatilag a népesség 10%-át érinti. Megtudtuk azt is, hogy az egyszülős családok száma az utóbbi 40 évben megduplázódott, és az előrejelzések szerint az európai gyerekek következő generációjának minimum egyharmadát egy szülő fogja nevelni.

Nagy Anna elmondta, hogy Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány 10 éve azon dolgozik, hogy ezt a rendkívül nagy és rengeteg különböző, egyedi élethelyzettel teli heterogén csoportot – amely hatalmas mérete ellenére szinte láthatatlan a társadalom számára – láthatóvá tegye, hiszen „csak akkor tudunk segíteni valakin, ha tudjuk mi van vele”. Ez egy speciális családmodell – hangsúlyozta az elnök, amely különleges, személyre szabott segítséget igényel, amit eddig nem nagyon kapott. Éppen ezért hatalmas előrelépés, mind az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány, mind az érintettek számára, hogy a magyar kormány tavaly decemberben 500 millió forint támogatást adott az Egyszülős Központ létrehozására, amely révén végre érezhető segítséget tudnak nyújtani a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek.

Elmondása szerint a leendő Egyszülős Központot egy ún. pilot-központban szánják, amely alapján majd egy országos hálózatot terveznek kidolgozni. Megtudtuk, hogy amit szeretnének, nem létezik még Magyarországon, de Európában sem. A külföldi példák (különösen a északi országokban nagy az egyszülősök száma) sok átvehető jó-gyakorlatot tartalmaznak, de inkább csak irodai, adminisztratív segítségre korlátozódnak. Ezzel szemben a leendő magyar központnak sokkal szélesebb körű, két nagy csoportra osztható feladatokat szánnak. Az egyik az április óta már online formában működő (jellemzően jogi, pszichológusi, mediációs és munkajogi) szolgáltatások offline kibővítése, azaz praktikus segítség nyújtása nemcsak a krízishelyzetekben, hanem az azt követő mindennapokra is („krízisközpont nemcsak krízishelyzetekre”); a másik a közösségépítés, a gyermekvigyázástól a számítógépes munkavégzési lehetőségen át a különböző közös programokig terjedő szolgáltatások révén. Ez utóbbival kapcsolatban Nagy Anna ismertette az alapítvány tavaszi 1020 fős közvélemény-kutatásának eredményét, miszerint az egyszülősök legnagyobb gondja (64,4% szerint) az egyedüllét, a magány, az elutasítás. (A második legnagyobb probléma (60,6%) nem meglepő módon az anyagi gondok, a harmadik (48,8°) pedig a gyerekekkel kapcsolatos ügyek. ) Megtudtuk, hogy a kutatást azért végezték, hogy kiderüljön, milyen segítségre van leginkább szükségük az egyszülősöknek, és erre alapozva dolgozhassák majd ki a központ tevékenységét, amelyet a későbbiekben a visszajelzések, valós igények szerint módosíthatnak.

Kiderült, hogy az áprilisban elindított online szolgáltatásokra eddig kb 250-en jelentkeztek, tehát naponta kb. egy fő. Emellett sikerült 150 egyszülős gyermeket nagyon kedvezményesen táboroztatni, valamint az Erzsébet-táborozók között is volt kb. 150 egyszülős gyermek. Az elnök kihangsúlyozta, hogy bár pénzbeli támogatást nem nyújthatnak, az említett lehetőségek már komolyabb értékű segítséget jelentenek az egyszülősök számára. Az online szolgáltatások nyújtása mellett sok energiát fordítanak az Alapítvány FB oldalának működtetésére, és az Egyszülős Magazin kiadására, amelyben rengeteg praktikus tanácsot és folyamatosan bővülő közösséget kaphatnak azok, akik igénylik.

Megtudtunk azt is, hogy a tavaly decemberi 500 millió forintos állami támogatásból nemrég megvásárlásra került a központ épülete (200 millió forint), az összeg másik részét pedig a felújításra és a központ működtetésére fogják költeni. Kormányzati elvárás, hogy 2 éven belül önfenntartóvá tegyék a központot, amelynek bevétele a leendő szponzorok támogatásából és saját tevékenységből származna.

Végül az elnök ismertette egyéb, a leendő központon kívüli projektjeiket és terveiket: a nagy sikerű, megismétlésre váró nagyszülő-kereső programot, az egészséges táplálkozásra való figyelemfelkeltést (mivel az egyszülősök között az átlagosnál több a kevésbé egészségesen táplálkozó gyermek és felnőtt), a leendő országos hálózat „csíráit”, például egy pécsi klubot (azoknak az egyszülősöknek, akikkel kapcsolatban vannak 50%-a vidéki), és zajlik a nemzetközi hálózatépítés is (Erdéllyel és Kárpátaljával már évek óta dolgoznak közösen).

Újságírói kérdésre Nagy Anna elmondta, hogy hivatalos és általánosan elfogadott definíció nem létezik az egyszülőségre, ugyanis ez a tábor nagyon széles és színes, rengeteg különböző, egyedi élethelyzettel, hiszen az érintettek közé tartoznak például nemcsak az egyedülálló szülő(k) és gyermeke(ik), hanem az egyedülálló nagyszülők, a különélők. A KSH 512.000-es adatában benne van a 80 éves édesanyjával élő 50 éves férfi is, amit ők nem feltétlenül tekintenek egyszülős családnak, kivéve ha az illető gyermek fogyatékos – innen is eredhet a jelentős számbeli különbség. Jelenleg minden hozzájuk fordulón segítenek, de a központban be fognak vezetni majd egy ún. egyszülős kártyát, amelynek birtokosai (emelt összegű családi pótlék igazolása vagy válási papírok bemutatása révén) az első egy-két évben ingyenesen, majd kedvezményesen részesülhetnek a központ szolgáltatásaiban. Az elnök fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a központ célja nem „az össznépi társkeresés”, ahogy az alapítvány célja sem az egyszülősök újraházasodása – ami egyébként természetesen üdvözölnek –, hanem rövid és középtávon a stabil környezet biztosítása az gyermeküket egyedül nevelők számára, hosszú távon pedig az, hogy az egyszülős családban felnövő gyermekek egészséges lelkületű fiatalokká, illetve felnőttekké váljanak.  Nagy Anna azt is kiemelte, hogy szerintük az egyszülős családok életében legfontosabb a szülők közötti kommunikáció, a gyermek érdekében, éppen ezért mindig azt szorgalmazzák, hogy a szülők minél hosszabb ideig tartsák fent a kettejük közötti kommunikációt és legyenek jelen a gyermek életében.

További újságírói kérdésre válaszolva az elnök tájékoztatott arról, hogy adományokat bárkitől bármennyit szívesen fogadnak (bár ruhából jelenleg annyiuk van, hogy nem tudják tárolni), de leginkább önkéntesekre és céges szponzorokra volna szükségük.

A Családháló kérdésére az elnök ismertette, hogy Magyarországon 40.000 férfi neveli egyedül gyermekét, éppen ezért a hétvégi szülőkre (elsősorban apákra) is gondolva tervezik a központ szombati nyitvatartását.