Ne diszkriminálják a nagycsaládosokat

A II. Demográfiai Fórum első szekcióülésén arról esett szó, mi fog történni a kisebbségnek minősülő nagycsaládosokkal, akik a jövő zálogát képezik.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
budapesti demográfiai fórum 2
2017. május 25. Gyarmati Orsolya

Márki László, az ELFAC elnöke moderátorként a láthatatlan munkát emelte ki. Mint  fogalmazott: „ha a láthatatlan, vagy más néven fizetetlen munka megszűnne, a társadalom  összeomlana.”  Raul Sanchez Flores ELFAC főtitkár, a Katalán Nagycsaládos Egyesület igazgatója  elmondta: az Európában tapasztalható népességfogyás olyan mértékű, amely csak természeti  katasztrófa, háború vagy járvány nyomán szokott kialakulni, ám ez a jelenség a 70-es években  kezdődött, és azóta is tart. Flores szerint ennek oka az, hogy abból a modellből, amiben élünk,  hiányzik a családi dimenzió, mivel az kizárólag egyénekben, egyéni fogyasztókban  gondolkodik. Mint elmondta, a legfontosabb célkitűzés az, hogy a jelenlegi társadalmi  modelben a nagycsaládosokat ne diszkriminálják, a nagycsaládosok pedig megfelelő érveket  vigyenek a társadalom elé.  Tóth Attila, a szlovákiai Fecske Nagycsaládos Egyesület elnöke elmondta: 1992 óta  foglalkoznak a nagycsaládosokkal, akik igen kevesen vannak: falvanként mindössze 2-3  család vállal három vagy annál több gyermeket. „A családok építésekor a társadalmat is  építjük, valamint annak értékeit, a közjót, a bizalmat, a lehetőségeket. Minél jobban részt vesz  a család ebben a folyamatban és minél több a gyermekek száma, annál nagyobb értékű  társdalmi tőkét tudnak kialakítani”, mondta Tóth.

Madeleine Wallin, a svéd HARO szervezet elnöke megdöbbentő dolgokról beszélt: Svédországban a nagycsalád fogalma gyakorlatilag nem létezik. Kétgyermekes családmodell  van, a nők többsége is két gyermeket szeretne. Svédországban az 1-5 év közötti gyerekek 95  százaléka jár bölcsődébe, óvodába. Az egyévesek 60 százaléka van bölcsődében akkor is ha  az anya / apa nem dolgozik, az állam pedig ezt havi 1000 euróval támogatja!”

Leonids Mucenieks, a lett nagycsaládos egyesület elnöke elmondta: „Lettországban a  nagycsaládok a családok mindössze 8 százalékát teszik ki, s fogyatkozik a népességszám is,  hiszen 2017-ben Lettország lakossága már kevesebb mint 2 millió. Talán ennek is  köszönhető, hogy a lett kormány végre programjára tűzte a nagycsaládosok kiemelt  támogatását, ami korábban teljesen hiányzott a lett politikából vagy közgondolkodásból.”  Kardosné Gyurkó Katalin, a NOE elnöke elmondta, miért jelenti a jövőt egy nagycsalád.  „Ha nem hinnénk abban, hogy tudunk valamit tenni, nem is ülnénk is. Ott van bennünk a tenniakarás és a sok jó tapasztalat. Nagyon felgyorsult a világ, ám a család az, ami segít  abban, hogy kicsit megálljunk. A család nem változott, ugyanúgy szükségünk van rá, mint  bármikor történelmünkben. Ez segít megőrizni józanságunkat, itt találunk biztonságra,  szeretetre. Egy nagycsaládban a fiatalok belenőnek a feladatokba, a nagyon tanítják a kicsiket,  a kicsik példát vesznek a nagyokról. Megtanulunk megosztani, közösen felelősséget vállalni.  Mindig van, aki figyeljen a másikra. Lehet diplomációt is tanulni, engedni, kompromisszumot  kötni. Ezek a képességek azok, amik segítenek abban, hogy a nagycsalád továbbra is a jövő  legyen!



A demográfiai témákban a Családok Budapesti Világkongresszusa kapcsán írt cikkeink linkjei: 

“Nem érdekel, mások miért nem tartják jónak a családot!”

Zimbardo: “Az online hedonizmus a nap 24 órájában elérhető!”

Novák: “A család a legfontosabb közösség”

“A szülők közti jó kapcsolata az alapja a gyermek kiegyensúlyozottságának!”

Harrach Péter: “A demográfiai helyzet alakulása nemzeti sorskérdés”

“Helyre kell állítani a természetes reprodukciót Európában – ez nemzeti ügy!