Néma madarak, stresszes gyerekek – a zajszennyezés hatásai

Beszédértési, írás- és olvasászavarok, jelentősen gyorsabb szívverés, alvásproblémák, ingerlékenység, szorongás, hangulati ingadozás, magasabb vérnyomás, romló munkahelyi és tanulási teljesítmény, 8-10 évvel rövidebb élettartam – a felsoroltak egytől egyig a túlzott zajterhelés következményei. Az úgynevezett zajszennyezés “modern” civilizációnk egyik nagyon komoly kockázati tényezője, s a tény csak még elszomorítóbb, ha tudjuk: Budapest Európa harmadik legzajosabb városa.

Szerencsés ember vagyok: most, amikor hajnalban írom ezt a cikket, szinte tökéletes csend vesz körül. Igaz, zúg a számítógép, ketyeg az óra és bekapcsolt a cirkó is, de kívülről sem autózaj, sem villamoszörgés, sem szirénázás nem zavar. Csupán néhány madár csiripel a lassan világosodó ég alatt, és néha a távolban elzakatol egy vonat. Vidéken még mindig tetten érhetőek ilyen, szinte tökéletesen csendes időszakok, ez azonban a városi létre egyáltalán nem jellemző: ott sosem vesz minket körül teljes zajtalanság, s ebből következően egyre több ingerült, ideges, nagyothalló, fül- és fejfájós ember.

Elnémuló madarak

Biztos sokan hallottunk már olyan énekesmadarat, amely mobiltelefon-csörgést utánzott. Ez a jelenség még viccesnek is tűnhet, ám az már kevésbé ad okot a jókedvre, hogy a folyamatosan növekvő zajszennyezés miatt komoly visszaesés mutatkozott az énekesmadarak területfoglaló és párhívogató aktivitását illetően, de az élelemszerzésben is romló tendenciák jelentke meg. Számos faj annyira nagy zajban kényszerül élni, hogy feladja a küzdelmet és többé nem csiripel, vagy énekel. Kutatók azt is megállapították, hogy a cetek a zajszennyezés miatt sokkal nehezebben tudnak kommunikálni egymással a vízben.

Hatások

A zajt decibelben mérjük. Ha a zaj erőssége 65 decibel fölött van, azt már zajszennyezésnek hívjuk, ha pedig az érték eléri a 140 decibelt, onnantól komoly hallás-, agy-, és idegrendszeri károsodással kell számolnunk. A stressz mára olyan magártól értetődő dolog lett, mint az alvás, vagy az evés. Végtelen mennyiségű okot tudunk felsorolni, amiért stresszesek vagyunk, s mostantól ezek közé vehetjük a zajszennyezést, más néven akusztikus szmogot is. A zaj hatását kutató tanulmányok egytől egyig megállapítják, hogy a folyamatos hanghatásoktól sokkal ingerlékenyebbek vagyunk, mivel egyrészt nem tudunk rendesen pihenni, másrészt a nehezebb beszédértés miatt ingerültebbek leszünk. Azt is kimutatták, hogy minél nagyobb zaj vesz minket körül, annál kevésbé vagyunk hajlandóak segíteni másoknak.

A gyerekek is szenvednek tőle

A gyerekek különösen érzékenyek az őket körülvevő zajokra, hangokra. Vannak olyan kutatások, amelyek szerint a túlzott zaj befolyásolja a születési testsúlyt, mások arra jutottak, hogy azoknak az anyáknak a gyermekei, akik rendkívül zajos környezetben (pl. autópálya, repülőtér közelében) laknak, nagyobb valószínűséggel születnek valamilyen rendellenességgel.

A rendszeres zajnak kiett gyerekek olvasási és beszédzavarokat okozhat. Kísérletek sora bizonyítja, hogy a zajosabb osztályban tanuló gyerekek lassabban értik meg a hallott szöveget. Az is kiderült, hogy a zajszennyezés növeli a gyerekek szívverését, egy vizsgálat pedig arra mutatott rá, hogy a folyamatos zajban élő gyerekekben erősebb az elhagyatottság érzése. Nekik rosszabb a tanulmányi átlaguk is.

Hangzavar éjjel-nappal

Említettük, hogy 65 decibel felett beszélünk zajszennyezésről. Az Európai Unió lakosságának negyven százaléka van kitéve 55, húsz százaléka pedig nappal állandó 65 decibelnek! És bár ez sokkoló, még elgondolkodtatóbb, hogy éjszaka, amikor pihennünk kellene, az EU polgárainak 30 százaléka kénytelen 55 dB-nél nagyobb zajban aludni.

Ezekre az emberekre jellemző, hogy tevékenységük veszít lendületéből, figyelmetlenebbek, feszültebbek, ezáltal nő a balesetveszély is. Agresszívabbá válhatnak, számtalan fizikai és idegrendszeri tünetet produkálhatnak, sőt: lassabban gyógyulnak meg egy-egy betegségből.

Budapest zajtérképe itt érhető el!