Nemzeti konzultáció indul ősszel a gyermekvállalás támogatásáért
A kormány célja, hogy a családközpontú, demográfiai szempontokat szem előtt tartó gondolkodás az élet minden területén - politikában, oktatásban, gazdaságban, tudományos világban - jelenjen meg - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Jövőnk a gyermek - párbeszéd a családokért című konferencián.
Budapest, 2018. május 15. Novák Katalin, az Emberi Erõforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért is felelõs államtitkára beszédet mond a TechCsajok címû rendezvénysorozat budapesti állomásán az Elmû Nyrt. fõvárosi sportcsarnokában 2018. május 15-én. A rendezvényt a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szervezte 14-18 éves lányoknak, hogy felkeltse az érdeklõdésüket a mûszaki és természettudományos területek iránt. MTI Fotó: Kovács Attila
Novák Katalin az Összefogás a gyermek- és családbarát Magyarországért szakértői műhely rendezvényén kiemelte, azt szeretnék, ha Magyarország előbb-utóbb valóban családbarát országgá válna, és természetes lenne a generációk együttélése, valamint a családok a támogatása.
Ezért ősszel a nemzeti konzultációban arról is kérdezik majd az embereket, hogy a családpolitikában merre haladjanak tovább, milyen eszközökkel támogassák a gyermekvállalást és nevelést – közölte az államtitkár.
A részletekről szólva elmondta, várják majd a visszajelzéseket például a főállású anyaság kérdésében, a munka és család egyensúlyának megteremtésében, a családbarát közigazgatás, közgondolkodás kialakításában, valamint a felelős gyerekvállalásra és családi életre nevelés témájában is.
Novák Katalin emlékeztetett, az összmagyarságot évtizedek óta érinti a demográfiai krízis, aminek megoldása az egyének kezében van, hiszen “a gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy”.
Magyarországon jó a helyzet, mivel a magyar fiatalok házasságban szeretnének élni és átlagosan legalább két gyereket terveznek. Ugyanakkor rosszul is áll az ország, mert nem születik meg minden tervezett gyerek – mondta az államtitkár. Azt hangoztatta, hogy a kihívásra a magyar modell szerint az a válasz, ha nem külső erőforrásokra támaszkodik az ország, hanem megerősítik a családpolitikát.
A kormány pedig nem áll meg az országhatárnál, ezért támogatja a határon túli magyar családokat babakörvénnyel és anyasági támogatással – fűzte hozzá Novák Katalin.
Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakcióvezetője arról beszélt, hogy mindenkinek joga eldönteni, hogy vállal-e gyereket, a politikának azonban lehetőségeket kell teremtenie ehhez.
A legfontosabb feladatnak a közgondolkodás formálását nevezte, hogy a családot mint intézményt megerősítsék, és a társadalmat gyerekbaráttá alakítsák. Ennek érdekében erősítenie kell a közösségeket a terjedő individualizmussal szemben – tette hozzá.
A politikus ismertetett egy a KDNP frakciója által megrendelt felmérést is, amely szerint 35-45 év közötti 1,6 millió ember 41 százaléka gyermektelen, jelentős részük pedig magányosan él. Ennek okaként a megkérdezettek anyagi okokra, párkapcsolati problémákra, a munka és magánélet összeegyeztetésének nehézségeire, valamint az otthonteremtés problémáira hivatkoznak.
Az anyagi helyzeten próbálnak béremeléssel, munkahelyteremtéssel, a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) változtatni, a párkapcsolati problémákba azonban a pártpolitika és kormányzat nem tud beleszólni – jegyezte meg.
Úgy fogalmazott, a minőségi párkapcsolatokat meghatározza a “kibocsátó család” légköre, de szükség van hozzá bizalomra, bátorságra, elköteleződésre és áldozatvállalásra is.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) megbízott elnöke az intézmény célkitűzései között említette, hogy minél több gyerek szülessen, harmonikusan működjenek a családok, erősödjön a családok jóléte, és differenciált megoldások jöjjenek létre a különböző helyzetben lévő családok segítésére.
Szólt arról is, hogy a Kopp Mária által alapított népesedési kerekasztal javaslatai közül a kormány már néhányat – gyed extra, napközbeni ellátás, családi típusú adózás, családi életre nevelés – bevezetett, van még azonban feladata például az atipikus foglalkoztatás erősítése, valamint a családok lelki egészségfejlesztése terén.
Fotó: MTI – Kovács Attila; Családháló
