Nők a frontvonalon

Magyarországon egyre jobban emelkedik azoknak a nőknek a száma, akik hivatásos katonai karriert választanak. Jelenleg arányuk közel 20 százalék: a katonanők részt vesznek a háttérintézménybeli feladatok elltásától a központi katonai igazgatáson keresztül a külföldi missziókig, a gépesített lövésztől harcoló alakulatok szakaszparancsnokságáig minden területen. Van már hősi halott női katonánk, aki külföldön teljesített szolgálatot. Vajon milyen motiváció állhat annak hátterében, hogy egy nő – aki nem ritkán anya, feleség is egyben – ebben a rendkívül férfias szerepben próbáljon helyt állni?

Néhány hete kapták meg az oly’ régen vágyott jogot az amerikai katonanők, hogy éles bevetésekben is részt vegyenek. A harcias hölgyek diszkriminációt harsogva perelték be az amerikai Védelmi  Minisztériumot, és azt követelték, hogy számukra is adasson meg a lehetősége a frontvonalbeli szolgálatnak. Fő érvük az volt, hogy a golyó nem tesz különbséget férfi és nő között, miért ne vehetnének akkor részt éles bevetéseken. Az amerikai hadsereg1,4 millió tagjának mintegy 14 százaléka nő. Közülük eddig majd’ háromszázezren vettek részt afgán és iraki háborúban.

Hogy egy nő azért harcoljon, hogy nagyobb eséllyel halhasson meg, mindenképpen elgondolkodtató. Bár Amerika kétségkívül az egyenlőségesdi, az emancipáció és a feminista mozgalmak egyik fellegvára, kizárt, hogy egy olyan férfias hivatás, mint a hivatásos katona valaha is igazi egyenlőségjelet tenne férfi és nő között.

A katonanők többsége a rendkívüli pszichés, mentális és fizikai megpróbáltatások ellenére sem riad vissza a hadseregtől, mivel bizonyítani akarja: képes eleget tenni a  férfiak tűrőképességét is gyakran próbára tevő kihívásnak. A másik ok, amiért egy nő ilyen helyen próbál szerencsét az – állítólag – a biztos anyagi háttér, a szakmai előmenetel, a tanulás lehetősége. Azoknak a katonanőknek pedig, akiknek valamelyik felmenője is ilyen hivatást választott, sokszor nem is kérdés, milyen pályára lépjenek.

Magyarországon katona lehet bárki, aki elmúlt 18 és nem töltötte be a 47. évét, valamint képes helyt állni az átlagosnál jóval magasabb fizikai és pszichés követelményeknek. Hazánkban jelenleg 3500 hölgy szolgál a honvédségnél, akikre ugyanazok a pszichológiai és egészségügyi követelmények volatkoznak, mint a férfiakra, annyi különbséggel, hogy a fizikai alkalmassági vizsgán követelt mozgásformákat más szintidőre kell teljesítenük. A tízszázalékos NATO-átlaggal szemben a Magyar Honvédségnél húszszázalékos a katonanők aránya. Amint azt a Honvédelmi Minisztériumtól megtudtuk, “a katona rendszerben betöltött helyét csak a rendfokozat határozza meg, a nemiség – amíg egyenruhában van – lényegtelen.”

A lényegtelen nemi különbségekről nagyon sokan másként gondolkodnak: a hivatásos női katonák ellen felhozott érvek általában azok, hogy nem erre a szerepre születtek, hogy a nőiség nem összeegyeztethető az alapvetően mások meggyilkolására kiképzett hadsereg elveivel. Fontos szempont az is, hogy a lelkileg, pszichésen, vagy fizikailag sérült nők milyen utódokat hoznak a világra. A hadseregben kiemelkedően komoly probléma a szexuális erőszak elképesztően magas aránya, amellyel egy későbbi cikkünkben foglalkozunk. Előljáróban csak annyit: csupán a tavalyi évben 19.000 szexuális jellegű bűncselekmény történt az amerikai hadseregen belül, amelyből mindössze 250-nek lett következménye…

Nyilván a legtöbb hivatásos női katona szeretne előbb-utóbb családot, gyereket. Magyarországon a hivatásos katonanők számára a gyermek egy éves koráig biztosított az egészségügyi szabadság, ezen kívül számos munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos jog megilleti őket. Fontos az is, hogy mivel a legtöbb katonanő a hadseregben ismeri meg leendő férjét, nyugodtan elmehetnek szülni, gyermeket nevelni, hiszen férjük hivatása révén biztosított számukra a megélhetés, még akkor is, ha ez akár sok évig tartó külföldi szolgálatot jelent párjuk részéről.