A nők manapság nem öregszenek meg
Van az a fogalom, hogy középkorú. Az a baj a szóval, hogy senki nem érzi magát annak. És kevesen is viselkednek a középkorúság kívánalmai szerint. Lehet, hogy érdemes lenne megszabadulni tőle, és felismerni, hogy milyenek is a mai laza, fiatalos, aktív negyvenes-ötvenesek.
Esztert nagyon szeretjük. Kicsi koruk óta ő vigyáz a gyerekeinkre, ha úgy adódik, és mindig nagyon jól szórakoznak vele. Egyszer ő ment értük az oviba. Másnap meg is kaptam a kérdést egy mamatárstól, hogy ki volt az, aki elvitte a gyerekeket előző nap. Válaszomra, hogy ő a bébiszitter, csodálkozva nézett. De hát azt mondtad, hogy egy négygyerekes anyuka vigyáz rájuk. Igen, igen, ő az. Ne mondd! Volt vele egy nagylány is, az a lánya volt??? Igen, a legkisebb. A legnagyobb fiú 22 éves, egyetemista. Hát ezt nem hiszem el, annyira fiatalnak tűnt! Ezzel teljesen egyet tudtam érteni. A negyvenes Eszter tényleg fiatal. Szobrászként dolgozik, rendszeresen úszik, lovagol, színházba, koncertre jár – és ruháit simán cserélgeti három lánya valamelyikével. Ha messziről látjuk őket nehéz megállapítani, hogy ki melyikük. És nem kevés ilyen anyát ismerek.
Nos tehát arról van szó, hogy a nők manapság nem öregszenek meg. Legalábbis sokkal kevésbé, mint régen. A középkorú nő fogalma gyakorlatilag elvesztette a jelentését, ahogy az a Telegraph felméréséből kiderül. Mármint a fogalom létezik, jut is eszünkbe róla egy-két dolog: ősz-színű ruhák, kövérkés, kicsit magasabb sarkú, telitalpú szandál, dauerolt haj, szemüveg és rántott hús. Ezt mondták a rögtönzött közvélemény-kutatásom alanyai, hozzátéve, hogy a középkorú nő ruhái valahogy bénán állnak és a mozgása is meglassult némileg. Ehhez képest, ha igazi negyven pluszos nőkre gondolunk, akkor kiderül, hogy a hús-vér negyvenes nők nem igazán testesítik meg a fenti sztereotípiákat. Sokkal inkább farmerben és tornacipőben járnak, szórakozásképp koncertre mennek és az, amit belül éreznek, még kevésbé közelít ahhoz a kicsit elhízott, kicsit unalmas képhez, amit a középkorú szó sugall.