Családháló

Kezdőoldal Háttér Nőtt a házasodási és újraházasodási kedv a KSH szerint

Nőtt a házasodási és újraházasodási kedv a KSH szerint

Az először és az újraházasodók körében is emelkedett a házasságkötési kedv 2010 és 2017 között, de továbbra is több házasság szűnik meg, mint amennyi létrejön – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön az MTI-vel.

MTI,

A közleményben azt írták, 2010-ben 35 500 pár házasodott össze, ez a szám 2016-ra 51 800-ra, mintegy másfélszeresére nőtt. 2017-ben csökkent, de ötvenezer fölött maradt a házasságkötések száma, 2018. január-november között pedig 48 700 házasságkötést regisztráltak, 477-tel többet, mint 2017 első tizenegy hónapjában.

Az előző három év decemberi házasságkötéseit figyelembe véve a 2018. évi házasságkötésszám is átlépheti az ötvenezret – tették hozzá.

Ismertették, azon párok részaránya, ahol mindkét fél először házasodott, a 2010-es 66,9 százalékról 2017-re 69,2 százalékra növekedett. 2017-ben a házasságkötések további 17,9 százalékában az egyik fél, 12,9 százalékában mindkét fél újraházasodó volt.

A 2010 és 2017 közötti többlet-házasságkötések túlnyomó részét, 81-82 százalékát az először házasulók növekvő száma eredményezte, ehhez 16-18 százalékkal járultak hozzá az elváltak, és csak egy százalék körüli értékkel az özvegyek újraházasodásai.

Tájékoztattak arról is, Magyarországon az ezer lakosra jutó házasságkötések száma 2009-ben négy ezrelék alá süllyedt, majd 2015-ben ismét meghaladta a négy ezreléket, 2016-tól kezdve pedig már öt ezrelék fölé emelkedett. 2018. január-novembere között ezer lakosra országosan 5,5 házasságkötés jutott.

Az országon belüli területi különbségek jelentősek: 2017-ben a rangsor alján elhelyezkedő Vas megyében ezer lakosra 4,3, az első helyen álló Komárom-Esztergom megyében 5,6 házasság jutott – fűzték hozzá.

Kitértek arra is, hogy 2017-ben a nők átlagosan 29,9 évesen, a férfiak 32,7 éves korukban kötötték első házasságukat. Az először házasulók átlagos életkora 2000 óta mindkét nem esetén öt évet emelkedett.

A közlemény szerint 2000 és 2010 között évente átlagosan 24-25 ezer válást regisztráltak, utána ez a szám csökkent. 2014-ben a felbontott házasságok száma – ötven év után először – húszezer alá esett, majd a következő évi emelkedést követően 2016-ban és 2017-ben ismét húszezernél kevesebb válás történt. 2017-ben 18 500 házasságot bontottak fel a bíróságok, így ebben az évben ezer lakosra 1,9 válás jutott, ami az elmúlt fél évszázad legalacsonyabb értéke.

A házasságok mérlege négy évtizede folyamatosan negatív, azaz több házasság szűnik meg, mint amennyi létrejön. Ez 2010 után jelentősen mérséklődött, amihez a növekvő házasságkötési kedv, a javuló halandósági viszonyok és a válások csökkenő száma is hozzájárult. 2017-ben az újonnan létrejövő és a megszűnő házasságok közötti 12 500-as különbség harmada a 2010. évinek.

A házasodási kedv növekedése ellenére a 15 éves és idősebb népességen belül a házasságban élők aránya továbbra is csökken, ezzel párhuzamosan folyamatosan növekszik az élettársi kapcsolatot létesítők száma. A 2016. évi mikrocenzus adatai szerint 1 millió 87 ezer ember él élettársi kapcsolatban.

Az unió országainak 2016. évi adatai alapján a legalacsonyabb és a legmagasabb értékkel rendelkező országok között majdnem 2,5-szeres az eltérés. Portugáliában volt a legalacsonyabb – 3,1 ezrelék – az ezer lakosra jutó házasságkötések száma, a legmagasabb arányszám pedig 7,5 ezrelékkel Ciprust és 7,4 ezrelékkel Litvániát jellemezte. A 2016. évi 5, százalékos értékével Magyarország az uniós rangsor középmezőnyében helyezkedett el – olvasható a közleményben.

 

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Drog és depresszió: ezért baj, ha a tizenévesek “csak” füveznek

A tizenévesek kannabiszhasználata és a felnőttkori depresszió között "erős kapcsolatot" találtak brit és kanadai kutatók - írta a BBC hírportálja.

Close